Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.

Békés vármegye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben 51 részére is. Jelentős nyersanyag készleteket biztosított az országos hadfelszerelési szükségletekre is. Lukács Sándor hadfelszerelési kormánybiztos pl. a szarvasi csizmadia, szűcs és tímár céhekkel 4500 pár lábbeli és 5000 borjútarisznya szállítására kötött szerződést, és kérte a Védbizottmánytól a szükséges nyersbőranyagok zár alá helyezését. A nagyváradi hadiszerraktár részére is jelentős szállítások történtek megyénkből.

20 A Védbizottmánynak kellett gondoskodnia a megyébe telepített 3 hadikórház elhelyezéséről, ápolószemélyzetéről és ellátásáról. A Békésen, Gyulán és Csabán lévő hadikórházak részére a megyei „honvéd pénztárból" kellett kölcsönt folyósítani, mert az állami ellátmány és az önkéntes adományok nem fedezték a kiadásokat.

21

,, Állandó gondot jelentett a megyébe irányított szerb—horvát hadifoglyok őrzése, egészségügyi, élelmi ellátása, felruházása és fél zsoldjának folyósítása. Emellett még az irántuk megnyilvánult ellenszenv leküzdésével is foglalkoznia kellett a Védbizottmánynak. Érthető, hogy amikor 1849. március 15-én Batthyány Kázmér országos biztos értesítette a megyét, hogy Szegvárról és Mindszentről újabb horvát hadifoglyokat küldenek a megyébe, a Védbizottmány feliratban kérte máshová helyezésüket, mert már 2000 fogoly volt a megyében, itt állomásozott két huszárezred tartalék osztálya, a 69. gyalogezred. Ezen kívül a középtiszai tábor élelmezésére 5 naponként 80 ezer adag kenyeret és 500 köböl abrakot küdött a megye, „s ezt is csak az álladalom részére előre beszedett készletekből tudja már teljesíteni."

22 A megyei főszámvevő rendszerint havonta számolt be a Védbizottmánynak a hadikiadásokról. A községek által teljesített hadiszolgáltatások (élelmezés, fuvar, beszállásolás) számadását a hó végén küldték be a községek a megyéhez, ahol összesítették. A megyei főszámvevő személyesen vette át Debrecenben a térítést, bevéte. lezte a megyei „honvéd pénztárba", s arányosan osztotta szét a községek között, de a Pénzügyminisztérium 4042/1849. számú rendeletére le kellett vonni járandóságukból a be nem fizetett adóösszeget. Ez a háborús viszonyok között igen nehéz helyzetbe hozta a községeket, mert az adók beszedése nehezen ment, és a szolgáltatások térítés-kifizetésében több havi hátralékba kerültek.

23 A vármegye hadi és házipénztárai állandó pénzzavarral küzködtek, a megyei szabadcsapat zsoldját sem tudták időben fizetni és ezért a megye főispánja és a községek voltak kénytelenek a pénzt előteremteni.

24 III. A Védbizottmány tevékenysége a honvédség, a szabadcsapatok és a népfelkelés megszervezésében A fentiekben vázlatos képet igyekeztünk adni, hogyan teljesítette a Védbizottmány azokat a feladatokat, amelyek a hadviselés anyagi alapjait képezik. Nem lebecsülendő és mellékes területe ez a honvédelemnek, mert a hazaszeretet és lelkesedés tüzét, a küzdeni akarást csak úgy lehet ébrentartani, ha a harcoló csapatok fegyverzet, felszerelés és élelmezés iránti igényei kielégítést nyernek. A Honvédelmi Bizottmány és maga Kossuth is azért szervezte meg a hadműveleti területeken a kormánybiztosi 20 BmL Uo. 140/1849. 21 BmL Uo. 378, 638, 1036/1849. 22 BmL Uo. 423/1849. 23 BmL Uo. 604, 607, 668/1849. 24 Oláh György i. m. II. 91. 4*