Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Székely Vera: A Belügyminisztérium tisztviselői, 1867–1885 / 573–591. o.

A Belügyminisztérium tisztviselői (1867—1885) 575 A beligazgatás e legfelső fóruma magától értetődően lett első számú örököse az ország ügyeit —1848/49-et és az abszolutizmus korát leszámítva —^ 150 évig irányító kormányszervnek, a Helytartótanácsnak. t A hivatalba lépő Andrássy-kabinet a Miniszterelnökségen kívül nyolc, majd 1868-tól kilenc minisztériumból állt, a visszaállított Helytartótanács tisztviselőinek és ügykörének azonban majdnem egyharmadát a Belügyminisztérium vette át. Jelesül: a közigazgatási, a közjogi, a rendészeti, a közegészségügyi, a közjóléti (philantropiai) és az országos alapok ügyeit (valamennyit 1885-ben is a Belügyminisztérium hatáskörében találjuk), továbbá a feloszlatott udvari hatóságok levéltárait és személyi ügyeit, ideértve a rendelkezési állományba került és a már korábban nyugdíjazott tisztviselőikéit, azokéit is, akiket nem helyeztek át a* minisztériumba. Á Helytartótanács tizenkét kútfőbe

3 sorolt iratanyagából négy: a II. és III. közigazgatási; a IV. közegészségügyi; és a XIII. pénzügyi kútfők összes iratait átadták a Belügyminisztériumnak,

4 — ami egyben az ügyintézés folytonosságát is jelentette. — És csak itt maradt fent a Helytartótanácsnál szokásban volt azon hivatalszervezési gyakorlat, hogy egy-egy tanácsoshoz több departamentum (ügyosztály) tartozott.

5 A Kancelláriát és a Belügyminisztériumot már jóval gyérebb szálak fűzték össze. Ügykörének nagy részét a Miniszterelnökség és a Király személye körüli minisztérium vette át, s ez utóbbi igen kis létszámú személyzete is jórészt a Kancellária volt tisztviselőiből állt. A Belügyminisztérium apparátusában ezzel szemben csupán két kancelláriai fogalmazóval és egy tb. segédfogalmazóval találkozunk a^ első években: 1885 után pedig már csak egy olyan miniszteri titkárral, aki kancelláriai segédfogalmazóként kezdte hivatali pályafutását.

6 Ezenkívül a kancelláriai irat- és levéltári hivatal segédigazgatója (Raaperger Lipót) 1873—1874-ben a kancelláriai országos levéltár, majd 1875-től az Országos Levéltár segédhivatalának aligazgatója és még 1885-ben is itt találkozunk nevével.

7 A Helytartótanács tisztviselői karából viszont jelentős számú ügyintéző és irodatiszt épült be az új belügyi igazgatásba. Az áthelyezések, egy részére már 1867-ben 3- A megszűnt dicasteriumoknál az irattári kútfők beosztása nem azonos a departamentumokkal. Ez a rendszer a Belügyben is fent maradt, az irattári kútfők itt sem követik az ügyosztályok számozását és szervezeti beosztását. 4 A kiegyezés 25. évfordulóján a Vasárnapi Újság 1892. 28. számában egy visszaemlékezés jelent meg a koronázási ünnepségekről és a minisztérium megalakulásáról. A cikk írója szerint „...a Helytartótanács tömérdek restanciáját egyszerűen intézte el, hogy azokat szíves elintézés végett áttette a minisztériumhoz." — A sajtóanyag forrásértékének teljes hitelessége ugyan mindenkor megkérdőjelezhető, az azonban nem lehet kétséges, hogy a minisztérium a lezáratlan ügyeket elintézés vagy ad acta helyezés céljából átvette. 5 Különös, hogy ez csak 1878-ban tér vissza, ekkor lesz a II. Közjogi osztály élén álló Nehre• beczky Sándor miniszteri tanácsos a IV.-C. (Úrbéri) osztálynak is a vezetője. Ezt követően még az alábbi osztályok kerültek közös vezetés alá: 1879—1880-ban az V. Közalapok és philantropiai és a IX. Árvaügyi (Ribáry József min. tan.); 1881-ben az I. Elnöki és a VIII. Egészségügyi (Peőcz Elek oszt. tan.); az V. osztályhoz tartozó Közrendészet és a IX. Árvaügyi (Trifunácz Pál min. tan.); 1882—1885-ben az V. Közalapok, philantropia és úrbéri és a IX. Árvaügyi (Trifunácz Pál min. tan.); s végül 1879—1885-ben a VI. Közrendészeti és a VII. Államrendőri és közbiztonsági (Jekelfalussy Lajos min. tan.) Ribáry József és Peőcz Elek egyébként a Helytartótanácstól került a Belügyminisztériumba tanácsosi, ill. fogalmazói rangban. 8 A Függelékben közölt névsorban a kancelláriai és helytartótanácsi szolgálatot személyi bontásban közöljük. 7 1874-ig az országos levéltárak, 1874-től a Magyar Országos Levéltár a Belügyminisztériumhoz tartozott.