Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Szabó Ferenc: Békés Megye Levéltára, 1790–1848 / 559–571. o.

Békés megye levéltára (1790—1848) 567 Az irattermelés növekvő megyei méreteit jól érzékelteti, hogy amíg 1801-ben 1230 aktát jegyeztek be a megyei közgyűlési jegyzőkönyvbe, 1839-ben már 1928-at, 1840-ben 2170-et, 1841-ben 3276-ot, 1846-ban 3151-et. Megszaporodtak a külön kezelt és iktató-jegyzőkönyvben nyilvántartott alispáni iratok s a törvénykezéssel kapcsolatos írásbeli munkák is. Az írásbeli munkákat ellátó megyei jegyzői hivatal ugyanakkor 1837-ben pl. a főjegyzőből, két aljegyzőből (ezek egyike volt a levéltári feladatokkal megbízott), egy tiszteletbeli aljegyzőből, két rendes fizetésű és két napibéres írnokból állt.

43 Ez a létszám a századforduló óta nemigen változott, így jórészt érthető a levéltári munkák háttérbe szorítása. * * * A reformkori Békés megye közgyűléseinek a levéltárat érintő határozatai, intézkedései között a levéltári anyag átadásáról, a levéltár raktárhelyzetének súlyosságáról szóló vélemények, és az 1797-ben ideiglenesen engedélyezett levéltárosi állás véglegesítéséért folytatott küzdelem főbb mozzanatai kívánnak külön tárgyalást. A tisztújításoknál a reformkorban is megtartották a kialakult hagyományt: A lelépő alispán a megye hiteles pecsétjét és a pénztár kulcsait, a főjegyző pedig a megye levéltárának kulcsát adta át ünnepélyesen a főispánnak, s annak kezéből vették át az utódok a hivatali esküvel.

44 A levéltári rend jobb megtartását, az iratanyag szigorúbb őrzését akarta szolgálni a megye, amikor 1835-ben elhatározta: az addig szokásos, csak általánosságban mozgó levéltárátadás helyett a kiküldött bizottság évről évre, darabról-darabra haladva vegye számba az iratokat és külön mutassa kia hiányokat.

45 E rendelkezés végrehajtása — miután a kijelölt héttagú bizottság csak alkalmanként jött össze — első ízben éppen két esztendeig tartott. Az 1837. áprilisában lezárt, 62 nagy oldalra terjed© jegyzék darabszám szerint feltünteti az 1715—1786 közti időből megmaradt közgyűlési iratokat és jegyzőkönyveket, 1790-től fogva pedig, a generalis és particularis congregatiok időrendjében haladva, közgyűlésenként és egyenként kimutatja a hiányzó ügydarabokat, jegyzőkönyv-részeket. Az iratok hézagossága elég jelentős volt, nagyjából 15—18% körül mozgott, igaz, jórészt a pénzügyi nyugták hiánya miatt. A törvénykezési iratokat és jegyzőkönyveket 1716-tól 1829-ig sorolták föl, szintén az ülések rendje szerint, darabonként.

46 1843-ban a kiküldött bizottság már nem vállalta ezt a hosszadalmas műveletet, visszatért a régebbi, „rakhelyenkénti" (azaz állványok szerinti általános) átvételhez, jelentése szerint „a darabonkénti átadásra szükséges regestrum a levéltárban nem lévén."

47 (Az iratok — egyebek között — a közgyűlési jegyzőkönyvek tárgyalási tételszámai szerint is átvehetők lettek volna.) A megyegyűlés ezek után célszerűbbnek vélte a régebbi formához való visszatérést: 1846-ban már csak a kötetenkénti átadást kívánta meg.

48 Az 1835-ös, jórészt valóban maximalista határozatot nem sikerült folyamatos gyakorlattá tenni. 43 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. 761/1837. 44 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 1161/1843., 1690/1846., 1692/1846. / 46 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 315/1835. 46 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. 1164/1837. 47 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 2464/1843. 48 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 1729/1846.