Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.

BÉKÉS MEGYE VÉDBIZOTTMÁNYÁNAK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE 1849-BEN /. A Védbizottmány megalakulása, hatásköre, feladatai A nagy politikai és társadalmi változásokat kiváltó forradalmi idők mindig létrehozzák azokat az intézkedő szerveket is, amelyek vállalják a változást követelő tömegek vezetését, és szervezettséget teremtve igyekeznek a kitűzött célokat megvalósítani. így történt ez Békés megyében is. Az 1848. március 15-i pesti eseményeket követően március 27-én Gyulán a „nép bizalmából" megalakult Ideiglenes Bizottmányt május 3-án az 1848. évi XV. t. c. 2. §. c. pontja alapján megalakított Állandó Bizottmány váltotta fel, és a forradalom előtti nemesi közgyűlés helyett szélesebb képviseleti alapon intézte a megye ügyeit. A régi megyegyűlés nemesei mellett a megye akkori négy városának 20—25 választott képviselője és a községekből lélekszámuk arányának megfelelően beküldött 6—14 paraszt, iparos és falusi értelmiségi képviselő is hallathatta szavát az országos, vagy megyei érdekű kérdések megtárgyalásának A szabadságharc 1848 végéig terjedő első szakaszában ez a szerv intézte a közigazgatás irányítása mellett a megyére háruló honvédelmi feladatokat is.

1 1848 őszén — mint közismert — az országos politikában lényeges balratolódás történt, a rosszabbodó hadihelyzet miatt pedig a honvédelmi harc megszervezése és az arra való felkészülés lépett előtérbe: „Kossuth a baloldalhoz csatlakozik, annak segítségével átveszi a hatalmat és megteremti a hatalom forradalmi kormányszervét a Honvédelmi Bizottmányt."

2 Kossuth és a Honvédelmi Bizottmány rendkívüli erőfeszítései ellenére 1848 végén válságosra fordult a hadihelyzet. Az egységes katonai vezetés hiánya, a Hon*> védelmi Bizottmányban is meglévő visszahúzó erők nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hiányos felszerelésű, zömében még gyakorlatlan honvéd csapatokat egymás után érték a kudarcok, s 1849. január első napjára 150 ezer főnyi ellenséges haderő fenyegette, majd január 5-én meg is szállta a fővárost. Kossuth és a Honvédelmi Bizottmány idejében intézkedett a főváros katonai kiürítéséről, az állami javak és honvédségi készletek Debrecenbe szállításáról.

3 Békés megye főispánja az 1849. január 2-ától a hó végéig égyüttülő közgyűlésen ismertette az utóbbi hetek válságos és az egész ország sorsára kiható eseményeit, kiemelve, hogy a Honvédelmi Bizottmány felhívása értelmében

4 a megyének is min1 Békés megyei Levéltár (ezután: BmL), Békés vármegye Ideiglenes Bizottmányának jegyzőkönyve 1848 és Békés vármegye Állandó Bizottmányának jegyzőkönyve 1848. 2 Ember Győző: Kossuth a Honvédelmi Bizottmány élén. (Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára Szerk. /. Tóth Zoltán. Budapest, 1952.

1. k.) 176. 3 Ember Győző i. m. 272. Barta István: Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése» Hadtörténeti Közlemények. 1955. II. évf. 2. 73—80. 4 Oláh György: Békésvármegye 1848—1849-ben. Gyula, 1892. II. 10—42.