Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Rácz Béla: Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése, 1944. december–1945. november / 429–459. o.

Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése (1944. december—1945. november) 439 (az Iparügyi Minisztérium budapesti részlegének székháza) „nagy már az ügyfélforgalom is, éled az ipar, és a tisztviselők minden energiájukat latba vetik, hogy.,. minél több üzem álljon munkába".

31 1945. február 13-án Buda js felszabadult, ennek ellenére a Pesten tevékenykedő iparügyi alkalmazottak nem kereshették fel az Iparügyi Minisztérium székházát a Lánchíd utcában mert a két városrészt összekötő hidakat a fasiszták felrobbantották. A Budai Nemzeti Bizottság a Budán lakó rangidős minisztériumi tisztviselőt, vitéz Pétery István miniszteri osztályfőnököt bízta meg a minisztérium budai részlege vezetésével. Makra Zsolt, Buda polgármestere miheztartás végett közölte Péteryvel: „a kormány álláspontja szerintaz 1944. évi március 19-i állapot az irányadó". Makra arra kérte Péteryt, hogy munkába állítás előtt az alkalmazottakat politikailag bírálják felül. Pétery jelentésében megállapítja, hogy „A fenti megbízatás alapján megkezdtük a minisztérium részlegének a megszervezését."

32 Péterynek mindenekelőtt hivatali helyiséget kellett biztosítani, mivel a minisztérium székháza (Lánchíd utca 2/4. sz.) teljesen kiégett, csupán a dunai fronton maradt meg néhány szoba és néhány altiszti lakás. A megbízott részlegvezető a munka érdekében igénybe vette a Lánchíd utca 15/17. sz. ház 5 üres lakását. Ez lett a minisztérium budai részlegének a hivatali helyisége. Pétery, az idézett jelentésében megjegyezte, hogy ebben az épületben néhány lakás már régebben is az Iparügyi Minisztériumnak volt fenntartva. A munkára jelentkezettek magyar—orosz nyelvű arcképes igazolványt kaptak. Pétery az alkalmazottak politikai felülbírálását egy bizottságra bízta, melynek tagjai voltak dr. Magyarosy Ferenc, dr. Kari Zoltán és Ládonyi János. A bizottság munkájába később bekapcsolódott még dr. Imre József is.

33 A budai részlegnél egyéb szervezeti egységet nem állítottak fel. A részleg április 10-én beszüntette tevékenységét. A részleg működése alatt összeállította a minisztérium felszerelésének háborús kár listáját. (A károk 1938-as Pengő értékben vannak kiszámítva.) Eszerint a kár a következő: Harci cselekNémetek Nyilasok mények követKeletkezett kár Tárgycsoport vitték el vitték el keztében pusztult el összértéke Bútor — 14 000 50 000 64 000 Szőnyeg — 44 000 44 000 88 000 Könyvek — — 30 000 30 000 írógépek (80 db) 6 000 48 000 54 000 108 000 Számológépek (26 db) 4 500 17 500 — 22 000 Autó—motorkerékpár 12 000 40 000 — 52 000 Egyéb irodai felszerelés •— — 10 000 10 000 Egyéb felszerelés 500 12 000 10 800 23 000 Egyéb ingóság 1000 1 500 3 200 5 700 összesen: 24 000 177 000 202 000 403 000

34 31 Szabadság, 1945. április 11. * / 32 UMKL Ip. M. ir. sz. n. 33 Uo. 34 Uo.