Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Rácz Béla: Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése, 1944. december–1945. november / 429–459. o.

434 Rácz Béla terén teljes tétlenséget tanúsítanak. Ezek a vállalatok elsorvadnak, a nyersanyagok így nem kerülnek rendeltetési helyükre, ami erősen gátolja a kereskedelem beindulását. A SZEB Takácstól a hiányosságok gyors felszámolását kérte.

10 Takács ennek érdekében hatékony közbelépésre utasította a főispánokat és az iparkamarákat. A SZEB-et 1945. április 6-i levelében tájékoztatta a megtett intézkedéseiről.

11 A SZEB február elején jelezte, hogy rövidesen átadja a jóvátételi igényeket tartalmazó első jegyzéket. Takács a jegyzékek felülbírálására, e bonyolult és felelősségteljes feladat eredményes elvégzésére, még a jegyzék megérkezése előtt Gál Lászlótól a nevek megjelölése nélkül négy, politikailag nem kompromittált szakember leküldését kérte. Gál a következő személyeket jelölte ki: dr. Borbély Ervin, Béltelky Lajos, Mentényi Tibor, Göblyös Mihály. Hogy a kijelöltek közül hányan jutottak le Debrecenbe, azt nem sikerült megállapítani. Gál március 19-i levele alapján ítélve igen kevesen. „A kért munkaerőkre vonatkozólag a helyzet sajnos olyan — írta Gál a miniszternek —, hogy azok Debrecenbe való lejuttatása rendkívül nehéz. Az innen induló autók, melyeknek indulási időpontját csak ritkán sikerül megbízhatóanmegállapítani, általában úgy indulnak el, hogy a mi utasaink számára hely nem lesz."

12 Az eddig előkerült adatok szerint a debreceni minisztériumban a korábban említett személyeken kívül még 3 gépírónő — Móricz Anna, Rada Piroska és Bihari Klára — dolgozott, valamint egy hivatalsegéd. A kormány a debreceni időszakban nem nevezett ki államtitkárokat az Iparügyi Minisztériumba. A feladatok gyarapodása valószínűleg szükségessé tette a minisztérium ideiglenes ügybeosztásának az elkészítését. A SZEB-hez küldött jelentés szerint az Iparügyi minisztérium szervezeti felépítése és az ügybeosztása a következő volt: A minisztérium ügyköre négy nagy csoportra tagolódott, amelyek általában osztályokra tagolódtak: Az I. csoport: vezetője dr. Losonczy Endre volt. Osztályai: a) Elnöki, b) Munkásügyek c) Törvényelőkészítési, d) Ipari közigazgatási, e) Kis- és Háziipari osztály. A II. Csoport a gyáripari ügyeket foglalta magában. Vezetője: Starke (Szele) Mihály volt. Osztályai a következők: a) Gyáripari, b) Hadiüzemek, c) Állami üzemek, ' d) Energiatermelési osztály. A III. Csoportba a bányászati ügyeket sorolták be. Vezetője: dr. Osváth Béla lett. Osztályai: a) Bányászati és Bányászati Kutatási, b) Bányászati Közigazgatási osztály. A IV. Csoport vezetője Kasza Sándor

12/a volt, Osztályai: a) Iparpolitikai b) Ipari Újjáépítési 10 KÜM. L. 11 KÜM. L. 12 Új Magyar Központi Levéltár (a továbbiakban: UMKL) Ip. M. 20/1945. ein. 12/a Kasza 1945 nyarán kilépett a minisztérium kötelékéből. Valószínűleg a felelősségrevonástól félt, mivel 1944 végén együttműködött a nyilasokkal (Gál László közlése).