Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Páhi Ferenc: Az abszolutizmus közigazgatásának első évei Szentesen, 1849–1853 / 407–416. o.

AZ ABSZOLUTIZMUS KÖZIGAZGATÁSÁNAK ELSŐ ÉVEI SZENTESEN (1849—1853) A magyarországi függetlenségi harc leverése 1849-ben nem jelenthette az 1848. évi polgári forradalom vívmányainak maradéktalan felszámolását is. A Habsburgok, ha a Romanovokkal szövetségben felszámolták is a magyarországi függetlenségi törekvéseket, majd néhány hónap múlva a kremsieri birodalmi gyűlés által kidolgozott, végül azonban oktrojált alkotmány polgári liberális intézményeinek bevezetését is sikeresen elszabotálták, a birodalom új, bürokratikusán centralizált szervezetének az abszolutista igényeknek megfelelő működtetésében mégis kénytelenek voltak tudomásul venni a polgári forradalom nyomására elfogadott egyes alapvető, sajátosan polgári intézmények fennmaradását. Természetesen abszolutista bürokratikus centralizmus és liberális polgári intézmények ellentmondása az 1849-cel kezdődő korszak egész politikai és közigazgatástörténetére rányomja bélyegét: ennek az ellentmondásnak kiküszöbölése felé az első lépésekre, az októberi diplomára csak 1860ban, a birodalom és az abszolutizmus teljes bel- és külpolitikai válsága fogja rákényszeríthetni az udvart. E korszak részletesen csupán a központi állami szervek vonatkozásában kidolgozott közigazgatástörténetének sajátosan helyi vonatkozásai, az új rendszer konkrét alkalmazásának bemutatásával, eddig még kevéssé kerültek feltárásra. Az alábbiakban az abszolutizmus kezdeti két szakaszának: az 1849 és 1853 közötti esztendőknek, az új rendszer kibontakozásának egyes konkrét lépéseit kívánjuk figyelemmel kísérni Szentes város vonatkozásában. E két szakasz a Bach-rendszernek a katonai kormányzat által jellemzett 1849 júniusa és 1850 decembere közötti, valamint az 1851 januárjától 1853 áprilisáig terjedő, az új rendszer bevezetését előkészítő ún. provizóriumi időszakát jelenti.

1 A népes és jómódú város már az 1836-ban 1 millió 370 ezer pengőforint lefizetése fejében létrejött örökváltsági szerződésének alapján felszabadult a feudális viszonyok uralma alól, 1848-ra pedig elnyerte a rendezett tanácsú és így elsőfokú, bíráskodási jogkörrel rendelkező város rangját is. Kapcsolatai így a megye felé is meglazultak. A függetlenségi harc leverése és az abszolutizmus új államrendje természetesen nem hagyta érintetlenül a városnak ezt a szabadabb jogállását sem. Egyrészt — mint általában — Szentes város önkormányzatát és politikai jogainak gyakorlását is 1 Az abszolutizmus kori magyarországi közigazgatás általános fejlődésére és elhelyezkedésén a birodalom közigazgatásában ld. Sashegyi Oszkár: Az Abszolutizmuskori Levéltár. Bp., 1965e (Magyar Országos Levéltár Kiadványai I., Levéltári Leltárak 4.) 27—58.1. A városnak az örökváltsággal elnyert igazgatási rendszerére: Páhi Ferenc: Adalékok Szentes város igazgatásának és igazságszolgáltatásának történetéhez. (1837). Levéltári Híradó 1959. 3—4. sz. 162—199.1.