Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.

Nagylak község megalakulása (1920—1922) 393II. ; A román megszállás Csanád megyének a Maros folyó jobb partján levő részem 1920. március 30-ári szűnt meg. A nagylaki határnak a románok által ekkor kiürített, közel kétezer holdas része: az Arad—Csanádi Vasúttársaság kezelésében levő vasútvonal és a nagylaki állomás, a Pannónia Kender- és Lenszövő rt nagylaki kendergyára a régi Nagylak külterületének, a tanyaföldek egy részével azonban nem tartozott egyetlen magyarországi községhez sem. Nagylak maga már a Parisban meghúzott országhatáron túlra esett, és bár a békeszerződést még nem írták alá. nyilvánvaló volt, hogy Romániához fog kerülni. A kiürített területek igazgatását átvevő Csanád vármegye makói járásának főszolgabírója, aki a megyei közigazgatási bizottság intézkedése alapján az ugyancsak kiürített területen levő Csanádpalota és Kövegy községek irányítását is átvette. így április 19-én intézkedést kért az alispántól, hogy a nagylaki határrészt melyik községhez csatolják, és miként igazgassák? Azt javasolta, hogy amíg Nagylak község is felszabadul, a határrészt ideiglenesen Csanádpalota községhez csatolják. Ezzel kezdetét vette az új Nagylak község létesülése.

10 A továbbiakban az igazgatás kiépülésének döntő fordulatot adott az ellenforradalmi rendszer első országgyűlési képviselőválasztása. Ennek előkészítése során a választásokat irányító belügyi államtitkár távbeszélőn közvetlenül a főszolgabírót utasította, hogy a községrész mint önálló község vegyen részt a választásokon és a választás idejére rendeljen ki helyettes jegyzőt és alakítson elöljáróságot.

11 A főszolgabíró a szervezés első mozzanataként egy Arad megyéből menekült jegyzőt rendelt ki, majd megalakította az elöljáróságot, gondoskodott községházáról. A jegyző működését a főszolgabíró megbízásából 1920. április végén megkezdte.

12 Mindebből úgy tűnik, mintha a közigazgatás helyi vezetője és más érdekelt szervek a lakosság részvétele nélkül intézkedtek volna. Valójában a járási főszolgabíró intézkedésével egyidejűleg a kendergyár is, majd a lakosok is kérték a községi szervezet létrehozását. A kendergyár igazgatósága 1920. július 2-án a Csanád megyei közigazgatási bizottsághoz intézett kérelmében előadta, hogy a Csanádpalotához történt csatolás, amit korábban a főszolgabíró elrendelt, rendkívül kedvezőtlen a lakosságra. Csanádpalota ugyanis több mint 6 km-re fekszik a gyártól és a gyárat és a községet összekötő műutat senr lehet használni, mert annak egy része Románia területére jutott. Az őszi és téli időszakban a terület szinte megközelíthetetlen. Idézzük a gyár vezetőségének beadványát: „...Minthogy Nagylak község Magyarországon maradt népességének zömét a kendergyári telep lakói teszik ki, s ha ezeknek minden ügyes-bajos dolgai végzésére Csanádpalotán egész napot Jcell tölteniök, ez gyárüzemünk menetére is rendkívül bénítólag hat..." A gyárnak tehát a községalakításhoz érdeke fűződött, éppen ezért felajánlotta, hogy egy nőtlen községi jegyző részére a gyár telepén lakást és a községi iroda elhelyezésére helyiséget biztosít. Amennyiben pedig egy-egy lakosra nagyobb községi pótadó esne mint amennyit az utolsó évben a régi Nagylak községben kellett fizetni, úgy a többlet viselését 15 000 korona erejéig a lakosság helyett magukra vállalják. A beadványt Benedict igazgató írta alá. Benedict a törvényhatósági bizottságnak 10 Csm. alisp. 2773/1920. 11 Uo. 2814 és 6018/1921. 12 CsmL: Nagylak kg. iratai. 266/1921.