Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Németh Kálmánné: Szabolcs vármegye levéltára, 1850–1949 / 375–389. o.

386 Németh Kálmánné A törvényt tehát igyekeztek betartani; ezt mutatja a következő főlevéltárnok ügye is. Márky Elek lemondása után a főispán Inczédy Lajost nevezte ki a szakvizsga letételéig helyettes főlevéltárnokká 1896. októberében, aki — többszöri halasztás után — 1897. októberében letette a kívánt szakvizsgát. 41 Ennek ellenére a levéltári kezelés semmit sem javult, mert az új főlevéltárnok szakképzettséggel ugyan rendel­kezett, de a levéltárügy iránti lelkesedéssel annál kevésbé. Munkássága alatt (1896— 1915-ig) mást sem olvashatunk az alispáni mutatókban, mint fizetéselőleg ügye, fizetésletiltási ügye, magánfelek panaszai ellene, a „Nyírvidék" c. lap szerkesztésével (melyet lényegesen nagyobb intenzitással végzett) kapcsolatos ügyei. 42 Valószínűleg az ő idejében pusztult el a Bach-korszaki iratanyag jelentős része egy engedély nél­küli selejtezés folytán. (Ez azonban csak feltételezés: az 1900—1901. évi selejtezési terv —mint már említettük — belügyminiszteri jóváhagyás hiányában nem került — hivatalosan — végrehajtásra. Tömeges Bach-korszaki iratanyag említésével viszont itt találkozunk utoljára. Másrészt pedig az 1938—1942 között zajlott selejtezés idején nem valószínű, hogy ilyen nagy mennyiségű, történelmi becsű iratanyagot megsem­misítettek volna. 1900—1938 között az alispáni mutatókban nem találunk selejte­zésre vonatkozó bejegyzést.) Inczédy 1915-ben bekövetkezett halálával a főlevéltárnoki állás újból megürese­dett. Ekkor már sokkal komolyabb a helyzet, mivel az 1912. évi LVII. te. 10 §-a elő­írta, hogy a főlevéltáros csak olyan főiskolai végzettségű lehet, aki a tudományegye­tem vagy jogakadémia elvégzése után az államtudományi vagy tanári vizsgát is sike­resen letette. Több pályázó közül az alispán a következő hármat javasolta: Halász Imre (középiskolai tanári oklevél és országos levéltári kezelő szakvizsga); Pethes Kálmán Szolnok—Doboka vármegyei levéltárnok (latin, theológiai vizsga és országos levéltári kezelő szakvizsga); valamint Nagy Lajos református hitoktató (ref. theológia és qlső lelkészképesítő). A főispán Nagy Lajost nevezte ki, bár logikus az lett volna, ha a két levéltári vizsgával rendelkező közül válogat. Az így alakult választásban valószínűleg az is közrejátszott, hogy egyedül Nagy Lajos volt nyíregyházi lakos. 43 Igaz ugyan, hogy ellene — Inczédyvel szemben — nem találunk semmiféle panaszra vagy fegyelmi ügyre vonatkozó bejegyzést, de a levéltárral foglalkozó munkálatairól sem kapunk semmilyen tudósítást. Régi, még vele együtt dolgozó nyíregyháziak azt mondják, hogy jobban szeretett enni és lustálkodni, mint levéltári munkájával foglalkozni. 22 évi munkássága alatt a levéltárral kapcsolatos ténykedésére mindössze egy utalás található: 1932-ben elutazott Ungvárra és Beregszászba, hogy a közigaz­gatásilag egyesített megyék ide eső területére vonatkozó iratokat elhozza. 44 A többi vele kapcsolatos mutatókönyvi bejegyzés vagy irat útiszámláival, előléptetési és képe­sítési ügyével foglalkozik. (A belügyminisztérium Nagy Lajos részére a képesítési pótlék folyósítását nem engedélyezte, mivel nem rendelkezett a szükséges főiskolai — tudományegyetemi vagy jogakadémiai — végzettséggel.) 40 Nagy Lajosnak 1937 novemberében bekövetkezett halála után először fordult elő, hogy a levéltárvezetői állást egy szakképzett, valóban e feladatra alkalmas sze­41 Levéltári iratok. IV. B. 424. 3. doboz. 1896. — Alispáni iratok. II. 1897/109. — Főispáni iktató 1897:630; 843. számok. 42 Az ezekre vonatkozó iratok a selejtezés miatt rendkívül hiányosak, így az itt felsoroltak közelebbi tárgyát — az alispáni mutatók néhány szavas bejegyzésén túlmenően — nem ismerjük. 43 Alispáni iratok. 7212/1918. 18 942/1915. k. sz.; 3206/1915. főisp. 44 Alispáni iratok. 18 404/1932. 45 Alispáni iratok. 7212/1918.

Next

/
Thumbnails
Contents