Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

356 Lengyel Alfréd Bizottság (a helyi sajtóval karöltve) komoly propagandát fejtett ki a cél érdekében, de ugyanakkor a megye székhelyén és falvaiban a pártaktívák, a népnevelők munkájára is nagy szükség volt, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek ne csak megismerjék a tervezet részletes tartalmát, hanem véleményüket is kinyilvánítsák a tervbe vett rendelkezésekkel kapcsolatosan. Az utóbbi vonatkozásban persze már nehezebben mentek a dolgok, bár a megtartott falugyűlések, üzemi és hivatali értekezletek, röpgyűlések elég alkalmat és lehetőséget nyújtottak a vitákra, megnyilatkozásokra. A szeptember elején közölt helyi vezércikk („Vitassuk meg a tanácstörvény-tervezetet.") soraiból az olvasható ki, hogy a dolgozók egy része bizonyos fokú tartózkodással, illetve nemtörődömséggel szemlélte az eseményeket. A tanácstagok, végrehajtó bizottsági funckionáriusok részéről természetesen nagyobb aktivitás volt észlelhető, különösen az egyes hozzászólásokkal kapcsolatosan, de történtek győri viszonylatban olyan probléma-felvetések is, amelyek a közvélemény nagy részét foglalkoztatták és a tervezet egy-két javaslati tételének a megváltoztatását, illetve elhagyását célozták. Említést érdemel e tekintetben a Győr Városi Tanács akkori vb. elnökének, Katona Lajosnak a vitába való bekapcsolódása, aki a helyi sajtóban is lehozott közleményében azt hangsúlyozta, hogy egyes szakaszok nem szabályozzák megnyugtatóan a tanácsok önállóságának kérdését, az ezzel Összefüggésben nyújtandó biztosítékok problémáját. A tervezet 53. paragrafusa ugyanis akként intézkedik — írta cikkében —, hogy a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei nemcsak a tanácsi végrehajtó bizottság, hanem a felettes szakigazgatási szervek alárendeltsége alatt is állnak, s így rendelkezéseiket az utóbbiak is megsemmisíthetik, illetve megváltoztathatják. Ez gyakorlatilag annyit jelentene, hogy sok felettes szerv számára továbbra is lehetőség nyílna az alapintézkedésekbe, a tanács belső munkájába való beleszólásra, de arra is, hogy adott esetben a helyi tanács akaratának figyelmen kívül hagyásával hozzák meg döntéseiket. Az 58. paragrafus viszont azzal a kitételével — fejtegette a továbbiakban a cikk írója —, hogy a szakigazgatási szervek dolgozóit a korábbi gyakorlattól eltérően, nem .a végrehajtó bizottság, hanem a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki, tulajdonképpen csorbítja a tanács kinevezési jogkörét. — De a közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy a kifogásolt szakaszok a tanácsi önállóság bizonyos fokú veszélyeztetése mellett, a bürokrácia elburjánzására is alkalmasak, holott ennek mielőbbi kiküszöbölésére a III. Pártkongresszus is rámutatott az irányelvek rögzítése során.

45 (Itt jegyzem meg, hogy a felvetett konkrét kérdések, aggályok a későbbiek során nem találtak a kellő visszhangra, s így az érintett szakaszok szövegezésében, intézkedési részében nem történtek meg a kért módosítások.) A tanácstörvény országgyűlési vitájára szeptember hó második felében került sor, s ennek kapcsán a jogi bizottságok két vonatkozásban, a felszólaló képviselők pedig néhány részletkérdést illetően kértek bizonyos változtatásokat. — Az 1954. évi X. törvényként (szeptember 25-én) hatályba lépő, második tanácstörvény e kiegészítések után emelkedett törvényerőre, hogy megreformált, korszerű rendelkezései segítségével új irányt szabjon a tanácsi munka további menetének, távlati fejlődésének. Győr-Sopron megye dolgozó népe nagy várakozással nézett elébe a megújhodó igazgatási apparátus működésének, főleg attól kezdve, hogy a tanácsválasztásokat Győr-Sopron megyei Hírlap. 1954. évf. 210. sz.