Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.
346 Lengyel Alfréd A hitelesség kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy a hibák (melyek végeredményben azMDP politikájából eredtek) nem csupán az egyik oldalon voltak észlelhetők, így a győri tanácsülésen elhangzott bíráló megjegyzések történetéhez az is hozzátartozik, hogy a végrehajtó bizottság egyik kora őszi ülésén 14 tagú aktívát választott ki a tanácsatagok közül a közvagyon feletti őrködés és a közéleti tisztaság ellenőrzésére, éppen azzal a céllal, hogy a közigazgatás a dolgozókkal közvetlen kapcsolatban legyen 17 , de a kiválasztott aktivisták — néhány kivételtől eltekintve — igen csekély érdeklődést tanúsítottak. Az ilyen és hasonló nehézségek, problémák természetesen a tanácsi munka menetére, rugalmasságára is gátlóan hatottak és afelől sem hagytak kétséget, hogy még hosszú időnek kell eltelni, amíg a tanácsi apparátus teljes intenzitással tudja tevékenységét kifejteni. E zavaró körülmények ellenére azonban már az 1950-es esztendő vége felé tapasztalni lehetett, hogy az új államgépezet munkáját a társadalom is jelentős mértékben támogatja, mégha a Magyar Dolgozók Pártjának különböző szinteken dolgozó helyi szervei nem is mindig a kívánt mértékben érvényesítették befolyásukat a nép ügyeinek intézésében. A tanácsi munka további javítása érdekében egyébként a jogszabályok adta lehetőségeken belül konkrét lépések is történtek. Győrött a megyei és városi tanácsok osztályai mellé alakított szakbizottságok (pénzügyi, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, népjóléti, oktatási stb.) kimondottan azt a célt szolgálták, hogy az egyes osztályok munkáját ellenőrizve, összekötő kapocsként működjenek a közigazgatási szervezet és a dolgozó tömegek között. 18 A bizottságok létszámát 9—9 főben állapították meg, hogy a tanácstagoknak minél nagyobb része közvetlenül tudjon részt venni a tervezett kooperációban. — A legfontosabb és részben évenként ismétlődő súlyponti kérdéseket illetően, a végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyvei tanúsítják a leghitelesebb formában, hogy a tanácstagok megyei és városi síkon egyaránt, eléggé behatóan foglalkoztak a megoldások különböző módozataival, lehetőségeivel. Az 195l-es esztendő első negyedében pl. a Győr-Sopron Megyei és a Győr Városi Tanács V. B. ülési jegyzőkönyveiből az alábbi kép rajzolódik ki a lényegesebb tárgykörökkel kapcsolatban: 1. A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága január havában — a jelentések alapján — megvizsgálva az őszi mezőgazdasági munkák állását és a begyűjtés helyzetét, foglalkozott a kétlaki munkások földfelajánlásaival, a káderfejlesztés további terveivel; februárban kiemelten tárgyalta a szocialista (elsősorban mezőgazdasági) szektorok kongresszusi felajánlásainak ügyét, a termelőszövetkezeti csoportokba való belépés kérdéseit és intézkedéseket tett a mozgalom népszerűsítésének előmozdítására; márciusban újból ellenőrzést gyakorolt a terménybegyűjtések és a tavaszi vetéstervek frontján, felülvizsgálta a gazdalajstromok munkálatait, valamint a munkaerőgazdálkodási osztály tevékenységét, és megtárgyalta a kulákkérdés rendezésének különböző lehetőségeit. 19 2. A Győr Városi Tanács ugyanebben a negyedévben a következő ügycsoportok érdemleges elintézését tűzte ki üléseinek napirendjére: januárban jelentést kért a begyűjtések és mélyszántások helyzetéről, s lépéseket tett a hiányosságok pótlására. Lehetővé tette egy lakásépítő szövetkezet megalakítását, a Fertőtlenítő Intézetnek a 17 GYSmL: 1.: Győr Városi Tanács V. B. jegyzőkönyvei. 1950. 5. sz. 18 Uo. 1950. 19. sz. 19 GYSmL: L: Győr-Sopron Megyei Tanácsa V. B. jegyzőkönyvei. 1951. 1—13. sz.
