Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.

Adatok a Nógrád megyei Levéltár történetéhez 337 Ezt megelőzően Szentgyörgyi Tibor, a Pest megyei Közlevéltár megbízott vezetője tájékoztatta a LOK-ot a Nógrád megyei iratanyag befogadására szolgáló raktárhelyiségek előkészítésének körülményeiről. Már 1951 júliusában felvette a levéltár vezetője a kapcsolatot a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával, hogy a LOK rendelkezése értelmében megkezdjék a járási, községi levél- és irattári anyagok ellenőrzését. A beszállított anyag őrzése mellett annak gyarapítását, a lehetőségekhez képest való rendezését 1951-ben megkezdték, — bár a munka zöme 1952—57 között történt. — 1951. augusztus 30-án Lakatos Ernő megbízott levéltárvezető már jelenti a LOK-nak, hogy a Nógrád megyei levéltár legújabbkori könyveinek szétválasztását befejezték, sorozatba összegyűjtve csomójegyzékeket készítettek róluk. A Bach-korszakbeli könyveket, a feudális-kori iratok könyveit szintén fajták szerint szétválasztották, a „ProtocoUum Generale"-ről csomójegyzéket is készítettek. Később arról számoltak be, hogy begyűjtötték a pásztói Keglevich család elhagyott állapotban levő levéltári anyagát (mintegy 37 kg), és az Országos Levéltárban helyezték el letétként. A feltétlen levéltárba adandó iratok között tartották nyilván 1951-ben a megyei Földhivatalok anyagát. Sajnos, hely hiányában a Pest megyei Közlevéltár a Nógrád megyei Földhivatal anyagát átvenni nem tudta, de hivatalos ellenőrzéseik során meggyőződtek annak viszonylag elfogadható őrzési körülményeiről (a Nógrád megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának földbirtokrendezési csoportja kezelte).

51 A kerületi levéltár jelleggel kialakított Pest megyei Közlevéltár, időközben Budapesti 2. sz. Állami Levéltár, majd 1960-tól Pest és Nógrád megye Állami Levéltára címén töltötte be azt a nemes feladatot, hogy nemcsak helyet adott egy másik megye levéltári anyagának, hanem szakavatott kézzel fogott a zömében ömlesztett állapotban érkezett anyag rendezéséhez, folyamatosan folytatva az anyaggyarapítási munkát is. így érthető, hogy az 1951-ben kb. 500 folyóméternyi iratanyag az 1968-as Salgótarjánba történő szállítás-átadás idejéig mintegy 1150 folyóméterre nőtt. A közbeeső időszak két nagy korszakra bontható: I. 1952—57: a nagy rendezés kora, amikor megtörtént a feudális, abszolútízmusés polgári kori fondok kialakítása, állagokra tagolása, s a rendezett anyagnak jegyzékkel való ellátása; „sőt jelentős részét a korszerű követelményeknek megfelelő irattartó dobozokban helyezték el".

52 IL Az 1957 utáni időszak középpontjában az időközben begyűjtött városi, (Balassagyarmat, Salgótarján) járási és községi anyagok rendezése, jegyzékelése állt. — Utóbbi munka végzésében oroszlánrészt vállalt az azóta már elhunyt Romhányi Emil. Elkészült a Nógrád megyei községek repertóriuma három kötetben. A feudális kori anyag jegyzéke, alapleltárak gépelt, a többi jegyzék kéziratos formában. Megtörtént a még megmaradt limbus anyag nagy részének félszámolása, rendezése is. Begyűjtötték ezenkívül a szakigazgatási, igazságügyi, gazdasági, kulturális és egyéb szervek történeti és jogbiztosítási szempontból értékes iratanyagát. (Kb. 250 ifm.) Raktározási gondok miatt a nógrádi szervek őrizetében kellett hagyniok mintegy7500 ifm-nyi anyagnak levéltári megőrzésre megérett hányadát. A rendszeres ellenőrzést kiszállásokkal területi referensek útján biztosították.

53 » Pest megyei Levéltár irattára 874/1951., 730/1951., 1441/1951., 1645/1951., 1836/1951. és 1674/1951. szám. 62 Schneider Miklós: Nógrád megye levéltára 14. 1. 53 NraL irattár 1/1968. szám. Lakatos Ernő javaslatterve Nógrád megye Levéltárának visszatelepítéséről (1966). 22 Levéltári Közlemények