Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.
336 Lebkncné Kelemen Mária 25-én Radnai jelenti a Levéltárak Országos Központja vezetőjének a fenti (1610—M——12/1950 LOK) számra hivatkozva, hogy „1. Muzeális jellegű anyag a levéltárban nincs elhelyezve. 2. A levéltárban lévő könyvanyag néhány darab megrongált állapotban lévő közigazgatási szakkönyvből és törvényekből, valamint a megyei hivatalos lap régi rendezetlen számaiból áll." A magyar levéltárügy történetében „a fordulat éve" 1950. Az 1950. évi XXIX. sz. tvr., amely szerint „állami-kerületi levéltárakat kell létrehozni". Mivel ezek kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, átmeneti intézkedésre volt szükség. 1952. november 6-án jelent meg a Közoktatásügyi Miniszter 864—0111/1952. K. M. sz. utasítása az állami levéltárakról. így a levéltárak közvetlen kapcsolatot tarthattak fenn a megyei szervekkel. 50 Az állami levéltárak általában a megyeszékhelyen jöttek létre, magukba foglalván a régi megyei, városi, községi levéltárak anyagát. Az új szervezeti keretekben lehetővé vált végre az egységes irányítás alapján megszervezett tényleges levéltári munka, az iratanyag védelme, az országosan egységes szabály alapján végrehajtott selejtezés; 1951-ben történt intézkedés a közületi szervek, vállalatok iratainak védelméről, selejtezéséről is. Sajnos, Nógrád megye levéltára ezen előnyökben nem részesülhetett, több ok miatt sem. 1950-ben költözött át a megyeszékhely Balassagyarmatról Salgótarjánba. Az új megyeszékhely nem tudott a levéltári anyagnak megfelelő helyet biztosítani. Változatlanul nem volt megoldott a levéltárosi állásnak képzett szakemberrel való betöltése. Pedig az annyi hányattatáson, pusztuláson, háborús sérülésen átesett anyagnak rendezett körülmények közé való kerülése, a történelmi értékkel bíró dokumentumoknak őrzése, rendezése már feltétlenül megoldandó feladat volt. Ezt a tényt ismerték fel a Levéltárak Országos Központjának szakemberei — ellenőrző útjuk során —, elsősorban Komjáthy-Miklós, az akkori területi szakreferens, akinek javaslatára megfelelő előkészítés, tárgyalások után az egész Nógrád megyei anyagot a Pest megyei Levéltárba (akkor Közlevéltár) szállították be 1951-ben. Ennek körülményeiről a Pest megyei Levéltár irattárának dokumentumaiból értesülünk. Az iratszállításról „elmondják", hogy Nógrád megye Levéltárának iratanyagát a Budapesti Józsefvárosi pályaudvarról az elkészített raktárhelyiségbe szállították. Az első vagon kirakása április 29-én, a 2. vagon kirakása május 2-án volt. Az iratanyag állapota: az abszolutizmus és feudális-kori iratanyag elfogadható, az iratkötegeknek csak kisebb %-a esett szét, így a levéltárnak ez a része rendezhető. A géppel írott akták, a (a géppapír csúszóssága miatt) mivel ezek az iratok gyengén voltak kötözve, legnagyobbrészt szétestek, és rendezésük hosszadalmas munkát igényel, külön levéltári személyzettel. Külön helyezték el a könyveket, amelyekből az anyakönyvi II. példányok csak hosszadalmas munkával válogathatok ki. Az iratanyag állapota szerint aktaszerelés, anyakönyvi másolatok kiállítása, tehát a hivatal részére történő ügymenet intézése nem volt lehetséges. Ezzel kapcsolatban a levéltár vezetője azt kérte a Levéltárak Országos Központjától, hogy a Nógrád megyei Levéltár számára biztosított létszámot teljes egészében és minél előbb bocsássa a Közlevéltár rendelkezésére. Borsa I. i. m.
