Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.

304 Kopasz Gábor IL 1. Mikor az alapítványi birtokokat, melyek Baranya és Tolna megyék területén feküdtek 1778 és 1793 között a pécsi kamarai adminisztráció (Regia Cameralis Administratio Quinque Ecclesiensis) igazgatta, az alapítványi uradalmak ettől kapták a körleveleket, rendeleteket, birtokkezelési, gazdálkodási és számadási utasításokat, ez továbbította részükre a központi kir. kamara rendelkezéseit, s az alapítványi uradalmak is elsősorban csak a pécsi kamarai kirendeltséggel leveleztek. A pécsi kamarai adminisztráció végezte az uradalmak ellenőrzését. Körpecsétjének a következő felirata volt: Sigillum Administratoratus Cameralis Quinque Ecclesiensis 1783. A pécsi kamarai adminisztrációnak a pénzügyi teendők intézésére, ellenőrzésére külön számvevősége volt: a Kamarai Kirendeltségi Számvevőség (latin nevén: Regius Administratoralis Exactoratus, német nevén: Buchhaltung der Königlichen Administration). A kamarai kirendeltség számvevőségének feladata volt az alapítványi uradalmak gazdaságának pénzügyi irányítása, a könyvelés, számvitel intézése. Segítette az uradalmakat, évi nagyobb számadásaik elkészítésében. Az uradalmakkal való levelezése is a pénzügyi kérdésekkel volt kapcsolatos. Amikor a pécsi kamarai adminisztráció megszűntével a közalapítványi uradalmak új szervezetének központja Pécsvárad lett, a jószágkormányzóság mellett, ennek alárendelve, megszervezték a közalapítványi kerületi pénztárt is: a királyi kincstári fiókot (Regia Cassa Filialis Pécsváradiensis), amelynek időrendben első vezetője Császár Lipót lett, mint számadó pénztáros (perceptor). Csupán szervezési szempontból osztották fel a pécsváradi egyetemi alapítványi jószág 30 községét három tiszttartóságra: Bozsok, Pécsvárad és Versend provizorátusi székhelyekkel. A provizorátusokat székhelyeikről nevezték bozsoki, pécsváradi és versendi tiszttartóságoknak.

7 Az uradalmak élén a tiszttartók vagy provizorok állottak, a számadásokat a számtartók készítették el, a jogi természetű ügyeket az uradalmi ügyészek vagy fiskálisok intézték, ezek készítették elő a peres ügyeket az úriszéki tárgyalásokra. A gazdálkodás irányítása, a különböző alapítványi uradalmak vezetése így tehát szervezetileg egységes és centralizált volt, végső fokon azonban mindegyik alapítvány jövedelme a saját országos egyetemi alapítványi, vallásalapítványi és tanulmányi alapítványi pénztárba folyt be. Bármennyire is egységes volt szervezetileg a pécsváradi jószágkormányzóság felépítése, mégis a szervezetén belül a három pécsváradi egyetemi alapítványi (bozsoki, pécsváradi, versendi) uradalmak egymással szorosabb kapcsolatban voltak, mint a többi alapítványi uradalmakkal. Ez visszavezethető arra, hogy valamikor mindhárom uradalom pécsváradi apátsági birtok volt. Tehát már eredetileg is szoros volt köztük a kapcsolat. De most a jószágkormányzósági szervezeten belül is e három egyetemi alapítványi uradalomnak közös pénztára, közös fiskálisa és közös úriszéke volt, mégha az úriszék nem is mindig Pécsváradon, hanem szükség szerint Bozsokon és Versenden is ülésezett, tárgyalt vagy ítélkezett. 2. A pécsváradi praefektorátus és az irányítása alá tartozó uradalmak szervezeti, személyzeti és adminisztrációs beosztása 1794-ben a következő volt. Főtisztség (praefectoratus), valamint a pécsváradi egyetemi alapítvány uradalmai (Dominium f

unduale regiae universitatis). Főtiszt (praefectus). A gazdászati kerület jószágkormányzója. 7 A versendit nevezték másként babarci tiszttartóságnak vagy provizorátusnak is.