Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kopasz Gábor: A pécsváradi közalapítványi jószágkormányzóság és levéltára / 297–318. o.

302 Kopasz Gábor (Buda), Győr, Pécs, Nagykanizsa, Sopron. A kerületi pénzügyigazgatóságok nevüket a pénzügyigazgatósági székhelyről kapták. A pénzügyigazgatóságok élén egy-egy igazgató állott. A Bach-rendszer osztrákokat és az uralkodó házhoz hű embereket nevezett ki a pénzügyigazgatói állásokba. A pécsi cs. kir. kerületi pénzügyigazgatóság vezetője Marcher József volt.

5 Ez a változás a praefectusi és a kerületi pénzügyigazgatósági iratokból is szembetűnik. A még befejezetlen, függőben levő praefectusi írásbeli ügyeket már a működésbe lépő pénzügyigazgatóság intézte el. Még 1851-ben a pénzügyigazgatósági iratokon kívül akadnak jószágkormányzói (praefectusi) iratok is, de 1852-ben már csak cs. kir. kerületi pénzügyigazgatósági iratok találhatók. A Bach-korszak idején a közalapítványi uradalmaknál alig jelentett változást, hogy a megszűnt főtisztség szerepét a kerületi pénzügyigazgatóság vette át. Az egyes alapítványi uradalmak tiszttartóságai (provizorátusai) most ugyanúgy folytatták működésüket a kerületi pénzügyigazgatóság irányítása alatt, mint előzőleg, amíg a főtisztség alá tartoztak. Működési terület szempontjából is csupán kisebb átcsoportosítás történt a pécsváradi egyetemi alapítványi uradalmaknál. Ugyanis egy időre — de nem a Bach-korszak egész tartamára — a pécsi cs. kir. kerületi pénzügyigazgatóság alá rendelték a közalapítványi célokat szolgáló Somogy megyei, ún. megürült apátsági birtokokat. A pécsváradi egyetemi alapítványi uradalmaknál pedig az átcsoportosítást az jelentette, hogy megszüntették a versendi önálló provizorátust, és községeit részben a pécsváradi, részben pedig a bozsoki tiszttartósághoz csatolták. A pécsváradi tiszttartósághoz került Maráza, Máriakéménd, Monyoród, Liptód és Szederkény, a bozsoki tiszttartósághoz pedig Babarc, Kisnyárád, Szajk és Versend községek. Ezzel a pécsi cs. kir. kerületi pénzügyigazgatóság alá tartozó egyetemi alapítványi uradalmak száma eggyel csökkent, de a helységek száma nem változott. Pusztán annyit jelentett, hogy a pécsváradi egyetemi alapítvány községei most már nem három uradalomba voltak beosztva, hanem csak kettőbe: a bozsoki és pécsváradi provizorátusokba. A Somogy megyei megürült apátsági javak, a zselicszentjakabi apátsági birtokok a lakácsai uradalommal 1851—1859-ben tartoztak a pécsi cs. kir. kerületi pénzügyigazgatóság alá. A Kaposvár melletti zselicszentjakabi bencés apátság (Abbatia S. Jacobi de Silisio) magánalapítású monostor volt. Birtokai idővel megszaporodtak és messze túlterjedtek a Zselicség határain. Már a középkori kegyurak alatt kifejlődött az apátsági birtokok kettős központúsága: a zselicszentjakabi centrum mellett Lakócsán is kialakult az apátsági javaknak egy másik gazdasági központja. Az utolsó apát is már inkább Lakócsán tartózkodott és lakócsai apátnak kezdték nevezni. Amikor az apátság 1818-ban közalapítvánnyá lett, élére kormányzó ügyvédet neveztek ki (Dirigens fiscalis Abbatiae Sancti Jacobi de Silisio).

6 A kormányzó ügyvéd Kaposvárról vagy Zselicszentjakabról intézkedett, Lakócsán pedig külön tiszttartó vezette a gazdaságot, akinek azonban felettese volt a kormányzó ügyvéd. A Bach-korszak végére a zselicszentjakabi apátsági javak központja egészen Lakócsára tevődött át. i 5 Baranya m. Lt. Pécsváradi közalapítványi iratok. Praefektorátus iratai, 249/1851. sz. 6 Az iratok rendezése közben alakult ki az a véleményünk, hogy a Zselic név jelentése: sárga agyagos föld. A sil, silis (sárga színű agyag), illetve a silaceus (sárga) latin szavakból formálódott a magyarországi latinból átvéve, a nép nyelvén.