Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.

266 Kállay István egy röpiratot a főherceg nádorrá választása érdekében.

127 Ez mindenképpen azt bizonyítja, hogy egyetértett a választással.

128 Magáról a választás eredményéről Wesselényi Farkas 1790. november 12-i leveléből értesült.

129 b) Hadi segedelem, újoncállítás, nemesi felkelés. Már korábban is láttuk Balassa különleges érdeklődését a katonai ügyek iránt, mély az 1790-es években még növekedett. Tudjuk, hogy az 1791:19. törvénycikk szerint „bármely néven nevezendő, akár pénzben, akár terményben, ill. terményekben, vagy újoncokban álló hadi segedelmek sem a karokra, s a rendekre, se a nem nemesekre, a király szabad tetszése szerint nem fognak kirovatni, sőt szabad ajánlat örve alatt vagy bármely más címen, országgyűlésen kívül sem fognak szorgalmaztatni".

130 Ennek ellenére az önkéntes hadi segedelem kérdése már a következő évben felmerült. Balassa élenjárt a megyék meggyőzésében. Ügynöke, Bujanovics, egész körutakat tett a rábeszélés érdekében.

131 Nem kis szerepe volt Balassának abban, hogy a megyék, uradalmak és egyházi személyek 1793— 1794-ben jelentős felajánlást tettek.

132 1796-ban Balassa óva intette az uralkodót, hogy kellő előkészítés nélkül országgyűlést hívjon össze, mert a hangulat az országban rossz, a subsidium mégszavaztatása nem sikerülne.

133 Balassagyarmat mezőváros bírója és tanácsa 1799-ben panasszal élt a felajánlott hadi segedelem miatt. Előadták, hogy a kemény tél, a nagy hideg miatt a hidat is javíttatni kellett. A malmok romosak voltak, a mezővárosi bormérés hasznát a két új uradalmi bormérés csökkentette. Ezért kérték, hogy Balassa csökkentse a bérleti díjukat.

134 Hasonló buzgalommal tevékenykedett Balassa az újoncállítás ügyében is. 1793 októberében az uralkodó őt bízta meg, hogy adjon véleményt az újoncozásról, amikor több iratot kapott az államtanács titkos kancelláriájából.

135 A felségelőterjesztésben kifejtett véleménye szerint a magyar gyalogezredeket az uradalmaknak önkéntesen kell feltölteniök, erre kell ösztönözni azokat. Ezáltal 12 450 újoncot lehetne nyerni, az országgyűlés összehívása nélkül. Javasolta a hadseregen kívül 1000 fős magyar csapat (Freikorp) felállítását is. 1794 első hónapjaiban ezen a módon 756 újoncot sikerült kiállítania. Maga Balassa 1797-ben 150 újoncot adott uradalmai részéről. Ferdinánd Tige grófnak, az udvari haditanács elnökének 1797. január 14-i levele örömmel értesítette Balassát, hogy az uralkodó méltányolta hazafias tettét, (ti. hogy a ráeső újonc létszámon felül még 100 újoncot állított ki). Ugyancsak Tigétől származik az az 1798. január 5-i levél, melyben közli: az uralkodó támogatja Balassának azt a javaslatát, hogy a háborúba vonuló jobbágyok uradalmi szolgáltatásait két évre engedjék el.

136 A következő évben József nádor Balassához írott levelében 25 000 újonc szükségességéről írt.

137 127 Mályusz i. m. 40. 128 Marczali ennek ellenkezőjét mondja (II. 357), a tények azonban ezt nem támasztják alá. 129 22. tétel, No 9596. 130 Csizmadia Andor: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 1972. 214. 131 Mályusz i. m. 644. 132 Erre vonatkozólag ld. még: 21. tétel, No 612., — 22. tétel, No 8317. 133 Domanovszky Sándor: József nádor iratai, I. Budapest, 1925. 121. 134 22. tétel, No 508. 135 Uo. 9521—9523. 138 Uo. No 9121. — Az uralkodó megállapítása szerint: „Es seye eine Folge der bekannten Denkungsart des Grafen vonBalassa, dass er mit dem Eifer für den allerhöchsten Dienst auch die Sorge für den Unterthan verbindet", 137 22. tétel, No 4345.