Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.
252 Kállay István mű kérvény, mely a helytartótanácshoz fog kerülni. A kabinet titkár — ismerve Balassa nagy befolyását a helytartótanácsban — kéri, hogy ott az ügyet támogassa. 22 Balassa Ferenc támogatta bankok, gyárak létesítését. Már 1761-ben megpendítette, hogy a magyar gazdasági élet fellendítésére bankokat kellene alapítani, amelyek azután gyárakat állítanának fel. A gondolat egész az államtanácsig eljutott, amely — elsősorban Borié állásfoglalása miatt, aki nem vélte időszerűnek — azt nem támogatta. 23 1783-ban Bargum adott be kérelmet a helytartótanácshoz, egy magyarországi gyár és kereskedés létesítése iránt. Egyidejűleg kérte Balassa támogatását is. Bargum 1785. április 20-i leveléből kitűnik, hogy Balassa támogatta a gyáralapítást. 1785-ben Bargum pozsonyi gyárát és kereskedését már bővíteni, illetve e célból az ottani országházat vagy az ún. kisebb jezsuita házat bérelni szándékozta. 24 4. Az úrbéri bizottság tagja (4. tétel). Úrbéri kérdésekkel Balassa Ferenc először mint Szerem megye főispánja találkozott. 1755—1756-ban kapta kézhez Mária Terézia horvát-szlavonországi úrbéri regulációját, a végrehajtására kiküldött biztosok utasításait, illetve a vele kapcsolatos észrevételeket. 25 Balassa már 1762-ben, Neny kabinet titkárhoz írott levelében javasolta az úrbéri összeírásnak a többi megyékben való bevezetését is. 26 Balassa 1764-ben állandó levelezést tartott fenn Neny kabinet titkárral. Vukovárott keltezett leveleiben arról írt, hogy a parasztok szegénységének okozói a földesurak, a számtalan robot. „Ha a földesúr kevésbé nyomja el a parasztot, akkor az: gazdagabb lesz" — írta. A nagy urak nagy igazságtalanságot tudnak elkövetni, mert a saját parasztjaikat kímélve, a többi nemesek parasztjait terhelik. Az adó behajtása érdekében az úrbéri szabályozás bevezetését ajánlotta. 27 1765 januárjában vizsgálatot folytatott a vukovári uradalomban; az ennek során keletkezett Összeírás a fond úrbéri iratai között található. 1765 februárjában egy, az urbáriumok bírói úton való elkészítése elleni memorandumot juttatott el Nenyhez, mivel a bírók között is voltak nagybirtokosok. Ezért inkább az urbáriumok közigazgatási úton való elkészítését javasolta. 1765. május 27-én kelt Balassa úrbérrendezési tervezete. E szerint az urbáriumokat az úriszék, a megyei ítélőszék, a helytartótanács, a kancellária és az uralkodó közreműködésével kellene létrehozni. A jobbágytelek ideális nagyságát megszabva azt kell megállapítani, hogy a parasztok melyik kategóriába tartoznak. Az ennek arányában álló kötelezettségek meghatározása — az országban mindenütt egyformán érvényes szabályozás alapján — a magyar hatóságok feladata. 28 1765. október 1-én kelt Mária Terézia legfelsőbb elhatározása az úrbéri bizottság létrehozásáról, október 31-én az úrbéri ügyek intézéséről. A bizottság felállítását az indokolta, hogy az úrbéri ügyek intézése a helytartótanács munkáját igen megnövelte. A bizottságnak — két másik arisztokrata, gróf Csáky János és gróf 22 22. tétel, No 7823. 23 Ember Győző: Az egységes monarchia gondolata Mária Terézia korában. Századok 1936. 259. 24 22. tétel, No 705—706. 25 Az utasítás hátlapján feljegyezve: „anno verő 1762 per supremum Comitem Baronem Franciscum Balassa plene in effectum deducta". — 8. tétel, 1756. márc. 5. 26 22,, tétel, No 7048. — Téves Szabó Dezsőnek az a megállapítása, hogy Balassa 1764-ben csak akkor hozta felszínre az úrbérszabályozás kérdését, mikor látta, hogy az udvar is súlyt helyezett rá. (A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában, Budapest, 1933. I. 19—20.) 27 Szabó Dezső i. m. 304—310. , 28 Uo. 147, 548—575.
