Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

228 Iványi Emma Pozsonyban, kinevezett helyettest (vicepraeses, substitutus praeses) is kapott Erdődy Kristófnak, a magyar kamara elnökének személyében. Az elnök mellett működtek az ülnökök (assessorok), a rendek képviselői: egy főpapi, egy főnemesi, egy köznemesi és egy városi polgár ülnök. A főpap vagy főúr volt, külön kinevezés nélkül is, az elnök helyettese. Előfordult, hogy a helyettes a másirányú elfoglaltsága miatt Bécsben tartózkodó elnököt egy évnél tovább is mentesítette az ülésen való megjelenés terhe alól, vezette a bizottságot, bár fontos ügyekben az elnök véleményét írásban kikérték.

80 Mindegyik bizottságban volt képviselő-ülnöke a főhadbiztosságnak, és a területileg illetékes kamarának. 1698 januárjában a király mindegyik bizottság mellé egy-egy tábornokot is rendelt, a haditanács képviselőjeként, hogy tekintélyével megakadályozza a katonai kihágásokat, s ha szükséges, az adót nem fizetők ellen katonai végrehajtást rendeljen el. Közigazgatási, gazdasági ügyekbe a tábornok nem avatkozhatott, sőt katonai ügyekbe is csak akkor, ha azok kapcsolatban voltak a hadsereg ellátásával. A pozsonyi bizottsághoz az 1696-ban országos biztosnak megválasztott Pálffy Miklós került, a budaihoz Herberstein Lipót, a kassaihoz Nigrelli Octavianus.

81 1699-ben változás történt, Pálffy Miklóst Herberstein Lipót váltotta fel, őt pedig a budai bizottság mellett Pfeffershoven János Ferdinánd; Kassán megmaradt Nigrelli,

82 1703 végén bekövetkezett haláláig.

83 A tábornokok csak kivételes alkalommal mentek el a bizottsági ülésre, üzenetváltással, írásban érintkeztek velük. Az üléseken jelen volt a jegyzőkönyvet vezető titkár, aki felügyelt az irodában működő kancellistákra és írnokokra, valamint az irattárra. Rábízták olykor külső ügyek elintézését, szóbeli üzenetek közvetítését fontos személyekhez. Mindegyik bizottság mellé kapust és fűtőt is tettek, utóbbi végezte a kézbesítést. 1702-ben

84 azt is szabályozták, hogy a bizottságok hetenként háromszor tartsanak ülést délelőtt, három órán keresztül. Több alkalommal elrendelték azt is, hogy a bizottságok ülésjegyzőkönyveiket küldjék fel a Ministerialis Deputatiohoz.

85 Fontos szerepe volt minden kerületben a pénztárosnak (perceptor provinciális), aki a megyei pénztárosoktól beszedte a katonaság ellátása után még fennmaradt adópénzt, azzal a rendéltetéssel, hogy átadja a királyi hadipénztárosoknak (cassae bellicae praefectus), — ami nagy vonakodások után, ritkán történt meg. Mindkét fajta pénztárból minden kerületben egy-egy volt. A hadipénztárak kissé későbben alakultak meg.

86 1702-ben a király úgy rendelkezett, hogy a kincstár érdekeinek előmozdítására választott perceptor provinciális és contrascribája csak a pénztárral foglalkozzanak. Gondot okozott a bizottsági fizetések, s egyéb elkerülhetetlen költségek előteremtése. 1696-ban évi 3000 forintot irányoztak elő egy-egy országos biztos számára 80 CSubd. Cass. 1703-ban és 1704-ben Pettes András c. püspök volt Csáky Zsigmond (tárnokmester) helyettese. 81 CSubd. Pos. 1698. január 7-i királyi leirat. 83 Uo. leirat, 1699. január 24. 83 A bizottságnak ez a személyi összetétele (a rendek képviselői mellé Bécs exponenseinek kiküldése) annak az udvar és rendek közötti kompromisszumnak lényegéből következett, amelyről a bevezetésben (212.1.) említést tettem. — Nigrelli, a Kassai bizottság jelentése szerint, 1703. szeptember 26-án halt meg (Acta Comm. Poson, et Budensis, A 91. Kassai Bizottság, No. 216.) 84 1702. május 20. királyi parancs a három bizottság megerősítéséről, további működésének elrendeléséről. Conc. exp. 1702. Június hó, No. 43; 85 1699. november 19. királyi leirat hetenként kéri a Pozsonyi Bizottság jegyzőkönyveit (CSubd. Pos.), 1700. október 7. királyi leirat a kassai bizottság régóta elmaradt jegyzőkönyveit kéri (CSubd. Cass.). 86 CSubd. Pos. 1700. június 2. A Cassa generalis bellica szervezete.