Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt (1697—1704) 217 felében a pozsonyi commissio működése során keletkezett iratokat vizsgáljuk, nem gondolunk egyébre, mint hogy az adóügy és katonaellátás rendezése érdekében, a régi szokásnak megfelelően, újabb, ideiglenesen üsszeült bizottság (commissio) alakult. Az 1697. április 29-i nádori felterjesztés A Bécsben kelt felterjesztés

16 tekinthető a pozsonyi bizottság egyik alapokmányának. Ebben javasolta a nádor a fent említett consultatio összehívását. A felterjesztés négy pontra tagolódik: 1) a király adjon parancsot a nádornak úgy is mint helytartójának, a magyar kancellárián keresztül, hogy mielőbb hirdessen gyűlést

17 a király nevében Pozsonyba, amelyen jelen legyen Kollonics Lipót esztergomi érsek, és a rendek képviselői. A megnyitást június 17-re tűzzék ki; 2) Bécsben döntsék el, hogy a nádor kiket hívjon meg. Ő maga úgy véli, meghívandó volna a klérus részéről valamennyi felszentelt püspök, a mágnások közül az ország bárói

18 és a koronaőrök, valamint a három országos biztos; ezenkívül a királyi tábla tagjai,továbbá az ország négy, Dunán inneni és túli, Tiszán inneni és túli kerületének 4—4, összesen 16 képviselője, akiket minden kerület az ország négy rendjéből választ. Kapjanak helyet a szabad királyi városok is. A meghívottak a pozsonyi Zöld Házban tarthatnának konferenciát, ott. ahol az országgyűlés szokott ülésezni; 3) küldhetnek két képviselőt a magyar kamarák is és megjelenhetnek 4) a haditanács, a főhadbiztosság és a magyar kancellária küldöttei is. A pozsonyi tanácskozás tárgya: az adóügy, a porciók kérdése, a katonaságnak az ország területén való elhelyezése, s az e téren szükséges arányosság kialakítása.

19 Látni fogjuk, hogy később, a pozsonyi bizottság megalakulása után, a négy rend» a kamara és a főhadbiztosság képviselőiből kerültek ki az állandó bizottsági ülnökök, s a bizottság feladatköre is az lett, amit a nádor felterjesztésében megjelölt. Szembeötlő, -hogy a rendek a fenti kérdéseket legszívesebben országgyűlésen vitatták volna meg, ha ez akkor lehetséges lett volna. A király április 30-i válasza A király rögtön másnap válaszolt a nádori felterjesztésre, kívánsága szerint a magyar kancellárián keresztül, amely azonban az uralkodói rendelkezést az osztrák kancelláriától kapta.

20 A király kívánsága az volt, hogy 1697. május 13-án, tehát egy hónappal korábban, mint ahogyan a nádor kérte, üljenek össze Pozsonyban, a mág16 Orsz. Levéltár, Regnicolaris Levéltár, Archívum Palatinale: Archívum palatinale principis Pauli Esterházy (N 8). A továbbiakban Pál nádor iratai (N8), Lad. 47. Proth. 3., 162—163.1. 1697. április 29. Bécs, Opinio qualiter consultatio Posoniensis fieri possit. 17 Uo., „conventum aliquem". 18 A baronatust, világi országos főtisztséget betöltő személyek, a nádortól kezdve lefelé egészen a királyi főpincemesterig. Orsz. Levéltár, Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma: Liber dignitariorium saecularium (E 683) bevezetése. 19 Uo. (Lad. 47. Proth. 3. 162—163. 1.) „...cum quibus tractari posset de modalítate tam contributionis, quam portionum et dislocationis militiae ac proportionis secundanda." —• Kiemelés tőlem. 20 Conc. exp. 1697. május hó No. 39. „...ex ordinatione intimae cancellariae Austriacae." — Az osztrák kancellária nagy befolyására katonai s ezzel kapcsolatos ügyekben 1,: Fellner, Thomas— Kretschmayr, Heinrich: Die österreichische Zentralverwaltung, I. Abt. 1. Band, Wien, 1907., 258— 260. 1.