Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.

A POZSONYI, A BUDAI ÉS A KASSAI BIZOTTSÁG A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC ELŐTT (1697—1704) A magyarországi adóügy történetének teljes feltárása történetkutatásunknak még megoldásra váró feladatai közé tartozik. A kérdést több oldalról is meg kell közelítenünk. Az adózás elvi alapjának, az egyes korszakok gazdasági-társadalmi hátterének vizsgálata mellett

1 szükség van azoknak az intézményeknek, hivataloknak, szerveknek tanulmányozására is, amelyek az államszervezeten belül rendeltetésszerűen foglalkoztak az adó összegének megállapításával, kivetésével, szétosztásával és behajtásával. Ezek közé tartozik a XVII—

XVIII. század fordulóján létrehozott három bizottság, amelyeket, amint alább látni fogjuk, a magyar rendek eredetileg szélesebb körű kormányzati és igazságszolgáltatási hatáskörrel felruházott intézményeknek szántak. Esterházy Pál nádorságával (1681—1713) kapcsolatos kutatómunkám során világosodott meg előttem a pozsonyi, a budai és a kassai bizottság szerepe. Hivatalos elnevezésük „subdelegata commissio Posoniensis, Budensis, Cassoviensis" volt, felettes hatóságuk pedig a bécsi Ministerialis Deputatio. Ezeket a bizottságokat múlt- és jelenszázadi történetíróink közül többen említik, saját témájukkal kapcsolatban, de csak úgy, mint az akkori Magyarországon sűrűn létesült bizottságok egyikét, anélkül, hogy jelentőségükre, az ország közigazgatásában elfoglalt helyükre, több éves folyamatos működésükre felfigyeltek volna. Lelkiismeretes forrásközlők, akik anyagukat bő jegyzetapparátussal látták el, észrevétel nélkül hagyták a szövegükben fel-feltűnő három bizottság nevét. Nem tehettek mást, mert intézmény történeti részletkutatás nélkül a három bizottság elsikkad a lépten-nyomon megjelenő, hosszabb-rövidebb időre, egy-egy feladat megoldására alakult, az elnök nevét viselő vagy névtelen egyéb bizottságok (commissiok) tömegében. Ismeretes, hogy a korszak közigazgatását nagy mértékben jellemezte a bizottsági keretekben történő ügyintézés. A rendek tiltakozása csak a bécsi érdekeket képviselő bizottságok ellen irányult, saját intézményeikhez, így a fenti három bizottsághoz is, ragaszkodtak, s fennmaradásukat kívánták. A régebbi irodalomból ki kell emelnünk — Ember Győzőnek a biztosi intézménynyel kapcsolatos alapvető kutatásai mellett, amelyekről később lesz szó —, Budapest főváros története egyik neves kutatójának, Gárdonyi Albertnek. „Buda város közigazgatása a XVII. század végén" című tanulmányát.

2 Ebben a fenti három bizottság 1 Korszakunkra vonatkozólag 1. R. Várkonyi Ágnes: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVII—XVIII. század fordulóján. Századok, 1965, 689—718. A hazai és külföldi kutatások eredményeit mérlegelő, levéltári kutatásokkal kiegészített alapvető tanulmány. (A továbbiakban: R. Várkonyi Ágnes: H. absz.). 3 Századok, Bp. 1916, 477—502. és 585—619. 1. 14*