Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

Az országos rendőrség ügye 1848—1849-ben 203 Az Országos Rendőri és Postaosztály feloszlatása, az új rendőrség megszervezése Madarász László az őt a Zichy-ékszerek ürügyén ért támadások folytán 1849 április 15-én lemondott tisztségéről, és a debreceni rendőri ügyek ideiglenes vitelét Farkas János tanácsosra, a Debrecen és Pest közöttieket Mérey Mórra, a postaügyeket pedig Kovachich Kandid tanácsosra bízta. Közvetlen feljebbvalóul a kormányzót jelölte meg.

57 Kossuth a pesti rendőri ügyek és általában Pest irányítására külön kormánybiztost bízott meg április 25-én Irányi Dániel személyében.

58 Pénztárnoka a Pesten tartózkodó Hajnik Pál lett, aki hűségesen írta tudósításait Szemerének bizalmas tájékoztatásul. Az újjáalakuló minisztériumi rendszerben Szemere ismét fontos feladatot szánt neki: május 3-án kapta meg minisztériumi osztályvezetői kinevezését, majd május 9-én az országos rendőrigazgatóit.

59 Az új miniszterelnök és belügyminiszter, Szemere Bertalan 1849. május 11-én oszlatta fel a Madarász-féle rendőrséget, és a Belügyminisztériummal szoros kapcsolatban szervezte újjá.

60 Osztály" (hivatal), vagyis a pesti alosztály jelentései 1848. máj. 15 — szept. 7 között. Elsődleges forrásanyag még: az Országos Rendőri és Postaosztály iratai: H 95. és 96. Igen sajnálatos tény, hogy a pesti alosztály és az Állami Rendőrhivatal iratai igen-igen kis számban maradtak ránk. Pusztultak már 1849-ben is, és így történhetett meg, hogy az 1848 — 1849-i alárendelt állami rendőri hivataloknak az OL.-ban nincs saját iratanyaga. Ez utóbbi megállapításunk alátámasztására külön szeretnénk foglalkozni a H 96. állagban található ún. nem-iktatott Hajnik-féle „országos rendőrségi" iratokkal. A b csoport a felirat szerint az Országos Rendőri Hivatal iratai; iktatottak, lajstromózatlanok (Ld. Az 1848—1849-i Minisztériumi Levéltár. Repertórium. Készítette: Fábián Istvánná. Bp. 1969. Soksz. Levéltári leltárak 45. 132—133.1.) Ez azonban nem lehet a Hajnik-féle hivatal, mert az iratok 1849. ápr. 15 és máj. 3 közöttiek, amikor (Madarász már nem és) Hajnik még nem működött. Vannak itt 1849. ápr. 15 előtti iratok is, amelyek viszont a Madarász-féle iratok közé, az a) csoportba kívánkoznak. Igaz ugyan, hogy 1849. ápr. 15 és máj. 3 között „országos rendőrség" jelzettel látták el a debreceni — Madarász utáni és minisztérium előtti — rendőrségi iratokat, de ez nem a későbbi Állami Rendőrhivatal vagy Országos Rendőrség anyaga. — A c) csoport a felirat szerint az Országos Rendőrhivatal iktatatlan iratai, megjegyezvén az iratok palliumán, hogy vannak „m"-számosak vagy anélküliek is. Megfigyeléseink szerint azonban az „m"-számosak Szemerének olyan iratai, amelyeket sem a miniszterelnöki, sem a miniszteri iratok közé nem soroltatott be. (Az egyik ilyen iraton így szerepel ez a jelzet: „m, miniszter úr privát") Ezek tárgya: zsidó jogegyeníítési törvényjavaslat; tervezet egy mozgó és egy állandó nemzetőrségről stb. „M"-számos iratok találhatók még Szemere miniszterelnöki (H 4.), miniszteri (H 11.) iratai között, a Bm. közigazgatási osztály (H 14.), a nemzetőrségi osztály (H 16.) anyagában is. — AH 96.-ban levő Hajnik-féle rendőrségi iratoknak mondott iratok tehát véleményünk szerint valójában Szemere iratai. Az Országos Rendőri Hivatal iratai közül van ugyan a H 96.-ban egy-két darab, de nem az „m"-számosak azok. Iktatott Hajnikféle rendőri irat eredetiben az általunk eddig átnézett Országos levéltári állagokban nem volt fellelhető, de többet találtunk a pesti városi rendőri iratok között. Pl. 1848/49: 202. ikt. sz.-ban: 871/0. R. H. számmal; 1848/49: 314. ikt. sz.-ban: 682/Á. R. számmal. Bp. Főv. Lt. Pesti rend. iratok. A rendőrségi iratanyag iratkezeléséről, irattári rendjéről a Minisztériuméhoz hasonló megállapításokat tehetünk. (V. ö. Fábián Istvánná doktori disszertációjának vonatkozó részeivel!) A rendőri osztály — mint a többi belügyminisztériumi ügyosztály — iratait központilag és az osztályban is iktatta. Az irattárban kútfők-tételek szerint tárolták az anyagot. Nemcsak az irattári rend, hanem a titkárok, fogalmazók, írnokok, az iktatók stb. működése is hasonlított, sok tekintetben megegyezett a korábbi kormányszékek —jelesül a Helytartótanács — ügykezelési, irattározási gyakorlatával. — Az ügyirat az 1848—1849-i Minisztérium gyakorlatában sem alakult még ki, de az ügyosztályok már szervezetileg különállóan fejtették ki tevékenységüket, ellentétben pl. a korábbi kamarai gyakorlattal. — Madarászék rendőrsége 1848-ban iratait iktatta, 1849-ben az irattárban kútfőkben is tárolta azokat. —Az 1848-as pesti alosztály és a későbbi, 1849-i Hajnik-féle rendőrség szórványos emlékei mutatják, hogy e szerveknél iktatták az iratokat. 67 OL. H95. 1849: 30. kútfő, 817. és 831. ikt. sz. 1849. ápr. 15—16. 88 OL. H 14. 1849: 17. kútfő: 1. tétel jún. 6. 59 OL. H 9. 1849: 112. ein. sz. máj. 3. és 1849: 43. ein. sz. máj. 9. !° Megjelent: Közlöny 1849. máj. 15.