Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

Az országos rendőrség ügye 1848—1849-ben 199 vezetésével Hajnik Pál tanácsost bízta meg. A minisztériumi rendőri osztály főnökségéről ekkor nem esett külön szó.

37 Szeptember 6-án, közvetlenül a szeptemberi fordulat előtt nevezték ki véglegesen az „országos rendőri osztály" élére Hajnik Pált.

38 Itt a minisztériumi osztály és a budapesti alosztály minden bizonnyal együttesen értendő, annál is inkább, mert Szemere a törvényhatóságokat is felszólította a Hajnikkal való együttműködésre, ami egyedül a budapesti alosztály vonatkozásában nem is történhetett volna meg. A törvényhatóságokhoz intézett, fentebb említett felszólítás inkább óhaj formájában hangzik el, mivel a rendőrségnek vidéken saját emberei nem voltak. A vidéki rendőrségi ügyekről a Belügyminisztérium csak annyit tudott, amennyi a jelentésekbe belekerült. 1848-ban — ismereteink szerint — többet nem is ért el a kormány az országos rendőrség kérdésében. Arról azonban ismét van adatunk, hogy Szemere az alosztály létrehozása után továbbra is foglalkozott Budapest rendőrségének munkájával; továbbra is kereste azt a formát, amely a legjobban megfelelne. 1848. augusztus 30-án kelt, Hajnikhoz intézett utasításában

39 így körvonalazza elképzeléseit: „A rendőrséget odább kellene fejteni, tökéletesíteni, mert így állapodóban van... Pestet el fogják 20—30, Budát 15—20 kerületre osztani. E kerületeket a térképen kijelölik, és nekem bemutatják. Választanak minden kerületben egyet, ki naponkint teendi tudósításait. Ez hazafiúi dolog. Ki buzgó, ingyen teljesíti kötelességét, ki nem teszi, nem teheti, havonkint 10—20 vfrt-t kap. Azon elemből választatik, mely azon kerületben legtúlnyomóbb. Minden 4—6 kerületre a mi biztosaink felügyelnek, ellenőrködőleg. Őket a mieink ismerjék, de ők ne a mieinket. A polgárok közül pedig mindenik elválall 5—10 kerületet, hogy azoktul a tudósítást esténkint vagy reggelenkint meghallgassa. Kiki, ön is, ezeket saját szállásán hallgatja meg vagy veszi ált a tudósítást. A többi polgárok pedig Önnek tesznek hol szóbeli, hol írásbeli tudósítást. Azon tisztelt polgárok magyarok, szabadságkedvelők, népszerű intézvények hívei..." Ezúttal részletesen kifejtette, hogy honnan jöhet a veszély, ami miatt erősíteni kell a rendőrséget: 1. „a német elem"; 2. a „bukott párt"; 3. „a harmadik áz egyenlőséggel nem tud megbarátkozni... az adóval és újonccal izgat..."; 4. „az egyenlőségi és azzal rokon club munkálkodása". Sajnos, ezeknek a polgári megfigyelőknek és a budapesti hivatalban alkalmazott biztosoknak tevékenységéről szervezeti, ügyviteli vonatkozásban nem sokat tudunk. Jelen ismereteink alapján azonban annyi biztos, hogy fő feladatuk a hírek szállítása volt, amire Szemere az első perctől kezdve nagy súlyt helyezett. A kormány lemondása, Szemére távozása után Hajnik és Zoltán János államtitkár — az év végén igen sokszor a másik államtitkár, Kemény Dénes — tartották kézben az ügyeket. Nem sok és nem nagyhorderejű ügyek azok. amelyekről tudomásunk van. Tudjuk, hogy 1848 októberében megfelelő személyzetet állandóan készenlétben tartanak Landerernél, hogy az OHB sürgős ügyiratait, rendeleteit szedj. 87 OL. H9. 1848: 751. ein. sz. 38 Uo. 1848: 838. ein. sz. 39 Uo. 1848: 806. ein. sz. 40 Janotyckh von Adlerstein: Archiv des ungarischen Ministeriums und LandesverteidigungsAusschusses... AÍtenburg, 1851. 3. köt. 744. sz.