Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

Az országos rendőrség ügye 1848—1849-ben 197 bizottmány, országos rendőri osztály budapesti hivatala. A közvélemény sokat élcelődött a „pesti — országos" ellentétén,

25 noha valószínű, hogy ez esetben az „országos" inkább miniszterit jelentett, vagy a Minisztérium e kifejezéssel kívánta előrevetíteni a továbbfejlesztendő, az egész országra kiterjesztendő szervezetet. Az alosztálynak külön hivatalos pecsétje volt, amint erről az iratokban említés történik.

26 A tervezett 1848—1849-i minisztériumi költségvetésben a rendőri költségek külön tételt képeztek. A budapesti hivatal személyi és dologi kiadásai az összes fővárosi és országos költséggel együtt 30 000 frt-ot tettek ki; ez az egész minisztériumi összegnek alig 4%-át jelentette. (Az egész: 822 000 frt.) Meg kell azonban jegyezni, hogy Szemere a Perczel által készített költségvetési javaslatot a budapesti hivatal vonatkozásában így is erősen megemelte: havi 900 frt helyett 1283 frt-t kért a Pénzügyminisztériumtól. Perczel sem volt pedig óvatos a becslésekben. Összesen 4 írnokkal, 12 segéddel és 4 biztossal számolt. Magának bérkocsira csak egy hónapban 200 frt-t kért, „rendkívüli", pontosan körül nem határolt kiadásokra pedig havi 170 frt-t.

27 Hogyan kommentálták mindezt maguk a pestiek? Nagy Gusztáv és Degré Alajos radikális márciusi ifjak kinevezését a Márczius Tizenötödike örömmel üdvözölte, és hozzáfűzte: „Ha van hivatalnok osztály, ahová bizodalmat érdemlő férfiak szükségesek, akkor az bizonyosan a rendőri osztály. Ha itt a hivatalnokok radicalok, mindenki biztos lehet, hogy például a vélemények szabadsága ellen, titkos utakon merény nem fog elkövettetni..."

28 A pesti városi közgyűlésen, július 14-én viszont Rottenbiller Lipót az Országos Rendőri Hivatallal kapcsolatban az eltörölt bécsi „titkos policiát" emlegette, „...a többség Rottenbillerre hallgatott, s a miniszteri hivatal eltörlését szorgalmazni fogja." — írta jelentésében Nagy Gusztáv.

29 A pestiek már a rendelet megjelenése napján felszólaltak az „országos rendőrség" ellen,

30 noha pl. Gräfl főbíró nem tartotta azt sérelmesnek.

31 A pesti városi potentátok két pártra szakadtak ugyan, de a közgyűlésen az ellenzéki vélemény győzött: egy választmányt hoztak létre, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, ellentétes-e, és ha igen, mennyiben Pest municipális jogaival a Minisztériumnak az országos rendőrségről, ill. a budapesti alosztályról hozott intézkedése. A választmány első vizsgálata szerint nem ellentétes, de ezt a közgyűlés el nem fogadva, új vizsgálatról határozott. A miniszteri rendelet újbóli tanulmányozása után a választmány elutasító határozatot javasolt a rendelet ellen,

32 és ezt a Belügyminisztérium tudomására jutatták. A belügyminiszter válaszában továbbra is fenntartotta a pesti rendőri hivatal létrehozásának szükségességét, lényegében ugyanazokat az érveket sorakoztatva fel, mint a rendelet indokoló részében. Ragaszkodott hozzá, hogy semmisítsék meg a pesti elutasító határozatot, azt a városi hivatalnokot pedig, aki nem támogatná a rendőri 25 Ld. Márczius Tizenötödike, 1848/185. sz. okt. 18. 26 OL. H 15. Országos rendőri osztály jelentései. 27 OL. H 9. 1848: 447., 325. ein. sz. — OL: H 147. Minisztériumokra vonatkozó iratok, Belügyminisztérium. 28 Márczius Tizenötödike, 1848/79. sz. jún. 15. Az említett két hivatalnok radikalizmusa korántsemjelenti azt, hogy pl. Petőfi, Vasvári elveit vallották volna. 28 OL. H 15. Országos rendőri osztály jelentései, 1848. júL 14. 30 Wildner Ö. id. m. 98. 1. 31 Uo. 32 Bp. Főv. Lt. Pesti rend. iratok, 1848: 128. ikt. sz. N