Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

Az országos rendőrség ügye 1848—1849-ben 195 Az osztály ügyköre, amelyet — mint általában a minisztériumokét — Szemere Bertalan határozott meg,

15 erősen hasonlít a rendőrség hatáskörének ama korabeli felfogásához, amelyet korábban részleteztünk. Hogy ez mennyire újjáalkotott hatáskor volt, az is mutatja, hogy legalább hét helytartótanácsi ügyosztályból válogatták egybe. Kezdeti lépések a rendőrség megszervezésében. A rendőrség — azaz a Minisztérium — és Pest. Budapesti alosztály Perczel Mór 1848. július 20-ig vezette a rendőrséget. Kinevezésének történetét Pulszky — némileg ironikusan — így beszéli el: „...Perczel Mór, ki felsőbb parancs nélkül riadót veretett, a nemzetőrséggel tüstént szétkergette a garázdálkodó mesterlegényeket [az 1848. nagyheti zsidóellenes megmozdulásról van szó — F. K. E.] s megvédte a Király utcát, mire rögtön a rendőrség főnökének neveztetett ki."

16 Az osztály április 30-án kapta első miniszteri utasításait. Ennek leglényegesebb pontjai azok, amelyek az általunk már tárgyalt terv kidolgozását írják elő. Intézkedésre utasít még a vetések ellenőrzésére, a mértékekre, Budapest rend- és egészségügyi viszonyaira nézve.

17 Május 17-én hevenyészett ügyviteli utasítás születik. Szemere elfoglaltsága miatt nem tudott tanácsüléseket tartani, de utasította a rendőri és a közigazgatási osztályokat, hogy ők együttesen naponta ülésezzenek a fontosabb ügyekben. Ezen Zoltán államtitkár is részt vett. A miniszter a sajátmaga által elintézett ügyeket is leküldte a két osztály ülésébe, tudomásulvétel végett. Az ügyeknek 24—48 órán belül kellett elintéződniük; erre az államtitkár felügyelt.

18 Ugyancsak május 17-én tanácskozott Szemere az osztállyal Budapestről, amelyre különös gondot kívánt fordítani tisztasági, egészségi és „bátorsági" tekintetben egyaránt. Az osztálynak erre vonatkozóan két héten belül tervezetet kellett készítenie, ami azonban —sajnos — nem ismeretes.

19 A kezdeti időkben a rendőrség feladata elsősorban a forradalmi Pest „felülvigyázása", szemmeltartása volt. Ezt bizonyítja a budapesti alosztály júniusi megalakítása, a rendőrség feladatainak körvonalazása. Mindez közvetlen következménye a kormány és a pesti ifjúság, a pesti nép feszültséggel terhes addigi viszonyának. Az alosztály létrehozását politikai indokok sürgették, az alosztályt tehát méltán nevezhetjük a Minisztérium érdekeiért küzdő politikai rendőrségnek. * 1848: 1261. ikt. sz.) megyei és városi ívei, valamint néhány városnak a zsidókra vonatkozó belső rendszabály-tervezete. Tekintettel az 1848-ban is előtérbe került zsidókérdésre, ezek igen nagy jelentőségűek a kor kutatója számára. Az orvosi policiáx nem találjuk az osztály hatáskörében. Az egészségügyet 1848-ban a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium patronálta, csak 1849-ben került a belügyi ágazathoz önálló osztályként. 1849-ben, az új minisztérium szervezésekor Szemere miniszterelnök és belügyminiszter több neves fővárosi orvost kért fel, hogy dolgozzanak ki tervet az egészségügy megszervezéséről. (OL. H. 9 1849: 306. ein. sz.) Bugát Pál, Pólya József, Halász Geiza, Balassa János máj. 24-i tervezete három tárcához utalta az egészségi tárgyakat: az orvosi oktatási a közoktatásihoz, a katonai ügyeket a hadügyhöz, az állami közegészségügyet pedig a belügyhöz. (OL. H 9. 1849: 253. ein. sz.). 15 Erre ld. Fábián Istvánné: Az 1848—1849-i Belügyminisztérium története, különös tekintettel ennek hivataltörténeti vonatkozásaira. Elkészült 1970-re doktori disszertációként. Kézirat. 16 Pulszky Ferenc: Életem és korom. 2. köt. Bp. 1880. 85. 1. — Kinevezésének időpontja nem ismeretes, de ápr. 26-án már a Belügyminisztériumhoz tartozott. 17 OL. H 147. Minisztériumra vonatkozó iratok, Belügym. 18 Uo. 19 OL. H 12. Vegyes, iktatatlan. 1848. máj. 17. 13*