Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai / 143–162. o.
152 Degré Alajos volna a követutasításokkal megkötött, illetve helyivé alakított állásfoglalást az országos politikai kérdésekben, de ettől aggódott a kancellária is, és útját kívánta állni akár erőszakkal is. így 1823-ban Nyitra és Nógrád megye átiratát, még mielőtt azokat a közgyűlésen bemutatták volna, magához kérette, és nem adta vissza. A megyegyűlés ez ellen hiába tiltakozott, de legalább sérelemként iktatta be az 1825. évi követutasításba. 47 A bizottság által kidolgozott utasítás még tervezet volt csupán, melyet a közgyűlés is érdemben megvitatott. Az 1839. évi, Deák által szerkésztett, messzemenő reformok tömegét kívánó utasításon pl. több helyen is változtatott a közgyűlés, így az országgyűlés költségeinek a nemesség által viselését csak a következő országgyűléstől kezdődőleg kívánta, 48 1843-ban pedig a közgyűlés éppen az utasítás legélesebb, alaposan kidolgozott pontját, a házi adónak a nemesség által viselését nem fogadta el. 49 Ebből származott azután a jól ismert válság, Deák nem fogadta el ezzel az utasítással a követséget, és a megye képviselet nélkül maradt, mert helyébe sem akadt vállalkozó. VII. Az 1790. évi követutasítás rövid, de radikális szellemű munka, tudatos szakítás a Mária Terézia korabeli gravaminális rendszerrel. Ehelyett új, alapvető közjogi törvények alkotását indítványozza, melyek alkalmasak lennének újabb sérelmes intézkedéseket eleve lehetetlenné tenni. Ennek kapcsán követeljék a követek, hogy a főpapok és főurak ne tanácskozzanak külön a felső táblán, hanem a megyei és városi követekkel.közösen egyetlen kamarát alkossanak. Állítja, hogy a két tábla elkülönítésének nincs törvényes alapja. E követelésen nem nehéz észrevenni a francia rendi gyűlésen 1789. május 5-től június 27-ig lezajlott úgynevezett jogi forradalom hatását Külön pontban követeli, hogy mind a politikában, mind a közigazgatásban és törvénykezésben kizárólag a magyar nyelvet alkalmazzák. A német nyelv teljesen kiküszöbölendő. A latint tanítsák ugyan, de „ab publica pertractatione amoveatur". Ez az alsófokú fórumokon azonnal, másutt 6 éven belül megvalósítandó. Ez egyszerű reakció II. József germanizáló intézkedései ellen, országos jelenség. A követelésnek némi humoros jelleget ad, hogy a határozott követelést, mint az instrukció egészét, latinul írja. A törvényes jelölés mellett az azonnali nádorválasztás kívánalma a régi rendi hagyományok továbbélését mutatja. Külön pontban vitatja, hogy II. József törvényszegései folytán a Pragmatica Sanctio mint társadalmi szerződés (nyilván Rousseau hatása) hatályát vesztette, a szabad királyválasztás joga helyreállt, és II. Lipót csak akkor ismerhető el királynak, akkor koronázható meg, ha új, választási jellegű pontokból álló hitlevelet ad ki. Addig címe sem „rex", hanem „regius princeps", és az országgyűlés összehívásán és nádorjelölésen túlmenően más királyi jogokat nem gyakorolhat. A javasolt választási feltételek lényege a sarkalatos nemesi szabadságok biztosítása, a nádori tisztségnek 3 hónapon belül való betöltése, a helytartótanács megszüntetése, az intézke47 Vörös I. 309. L, Kjkv. 1823. dec. 29. 1762. sz. Kö. i. 1825. aug. 8. 1. sz. 23. pont. 48 Kjkv. 1839. máj. 6. 1645. sz. 49 Ferenczi I. 368—370. 1.
