Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai / 143–162. o.

144 Degré Alajos Franciaországban nagyon hamar, de a német birodalmi gyűlésbe küldött városi követeknél is kialakult.

3 Ennek ellenére, Holub, bár foglalkozik a megyei közgyűlés követválasztási jogával, követutasítást nem talált.

4 A XVI. század végétó'l kezdve azonban Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveibe feljegyezték, milyen utasítást adtak az országgyűlési követeknek, sőt ezek beszámoló jelentéseiről is megemlékeztek.

5 E jogot és feladatkört ettől kezdve a megye állandóan gyakorolta. Pl. az 1655. évi országgyűlésre szinte kizárólag közérdekű követelések képviseletét kívánták a követektől (végvári katonák egyházi tizedmentessége, stájer határvám alóli felmentése a magyar áruknak stb.

6 1722-ben az utasítást már a közgyűlés által erre a célra kiküldött kilenc tagú bizottság fogalmazta meg.

7 Bár a követutasítást ezek szerint fontos országos jogként állandóan gyakorolta a vármegye, az erre vonatkozó iratokat nem gyűjtötték külön sorozatba, ami praktikus lett volna abból a célból, hogy a következő országgyűlés előtt könnyen elő lehessen venni a legutóbbi utasításokat, utánanézni, mi ment azokból teljesedésbe, mit nem érdemes tovább erőltetni, milyen kívánságot célszerű ismételni. Az utasításokat épp úgy, mint a követjelentéseket egyszerűen a többi közgyűlési iratok között őrizték. Csak néhány — úgy látszik, különösen fontosnak tartott utasítást emeltek ki, néhány XVII. századbelit, az 1790. évit, az akkori alkotmánytervezetet, és az 1832—36. évi országgyűlés alap- és pótutasításait. Ide helyezték el az 1839. évi követutasítás előmunkálatait, törvényidézetek sorát is. Ezt a külön állagot tehát nyilván az 1839. évi követutasítás elkészítésekor szerkesztették, és azóta is úgy maradt.

8 II. A XIX. század első fele törvényhozásunk történetének alkalmasint legérdekesebb fejezete. Sándor-ffy Kamill némi romantikus túlzással „Törvényalkotásunk hőskorá"nak nevezte. Roppant fontos folyamat az évszázadokon át fennállt, és az uralkodóosztály által megingathatatlan szilárdságúnak tartott feudális gazdasági, társadalmi és jogi rend megingása. Ez a kor a magyarság nemzetté válásának kibontakozása, ami egybeesik annak a nézetnek lassú elterjedésével, hogy a régi rendben való tovább gazdálkodás lehetetlen, magukra a birtokosokra is káros. A gazdálkodás átalakítása pedig megkívánja a feudális jogintézmények lerombolását, új, a polgári gazdálkodást lehetővé tevő jogszabályok alkotását. Horváth Mihály óta nagyon sokan foglalkoztak annak vizsgálatával, hogyan zajlott ez a folyamat az országgyűléseken. Milyen erők és érdekek szálltak ott szembe egymással, hogyan tolódtak el az erőviszonyok. Ez történetkutatásunkat ma is erősen foglalkoztatja. Minthogy azonban az alsó tábla szavazatra jogosult döntő 3 Olivier Martin R.: Précis d'histoire du droit Fransais II. ed. Paris, 1934. 269.1., Conrad H.: Deutsche Rechtsgeschichte. Karlsruhe, 1966. IL 89, 99. 1. 4 Holub 310—311. 1. 5 Megyegyűlések a török korban. Tanulmányok a helyi önkormányzatok története köréből. Bp., 1971, 45—46. 1. (1593, 1598, 1599). 6 Zrínyi Miklós zalai főispánsága. Levéltári Szemle. 1966. 656.1. 7 Kjkv. 1722. jún. 1. 548. 1. 8 Ogy. i.