Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.

A Múzeumi Levéltár az Országos Levéltár keretében 1934—1945 63 Úgy véljük, nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a Múzeumi Levéltár működését 1945 végével befejezettnek tartjuk. Nem állapítható azonban meg, hogy a Múzeumi Levéltár lassú elhalása, helyesebben szólva feloldódása az Országos Levéltár keretein belül — amely Jakubovich Emil halála után a be nem töltött igazgatói állással vette kezdetét — célzatos volt-e. 1942 után azonban a kormányhatósági levéltárak igazgatói állásának betöltetlensége kétségtelenül annak felismerésén alapul, hogy az Országos Levéltárnak a törvényben foglalt tagoltsága idejét múlta. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy ha Jakubovich Emil tovább élt volna, a Múzeumi Levéltár elhalása csupán később vette volna kezdetét. FÜGGELÉK Táblázataink csupán tájékoztatást kívánnak nyújtani a Múzeumi Levéltár anyagának 1934, július 1-i terjedelméről, nemkülönben az 1945-ben elpusztult, a Múzeumi Levéltár gyűjtőkörébe tartozó anyagról. E két adat megállapításához elengedhetetlenül szükséges volt az Országos Levéltárba 1934—1944 között bekerült azonos jellegű anyagról is áttekintést adni. A táblázatokat a fentebb említett raktári jegyzékek, a növedéki és letéti naplók, nemkülönben az Országos Levéltár ügyiratai alapján állítottuk össze. Mint említettük, forrásaink hiányosak s így akár az iratfolyóméter, akár a darabszám megjelölés hozzávetőleges. Azokban az esetekben, amikor a terjedelem-adatra vonatkozólag semmiféle feljegyzés nem maradt fenn, a számadat mellett kérdőjelet alkalmazunk. Hasonlóképpen kérdőjelet alkalmazunk, ha az évkor, vagy a növedéki napló- vagy az ügyiratszám nem volt megállapítható. Meg kell jegyeznünk, hogy gyakorlatilag 200 iratot vettünk fel egy iratcsomónak és 5 Mohácselőtti oklevelet 1 cm-nek, természetesen figyelembevéve, ha forrásaink könyvanyagról tettek említést, vagy pedig kisebb mennyiségű oklevél volt több raktári egységben (dobozban). Külön kell felhívnunk a figyelmet az I. táblázatban szereplő Törzsanyagra, amelynek mennyiségi adatában az egykori Emigrációs gyűjtemény is benne foglaltatik. Ezekről raktári jegyzék nem maradt fenn, belőlük pedig — mint említettük -— 1934 után megkezdődött a személyi és családi fondok egész sorának kiemelése, amely 1945 után is folytatódott, a legutóbbi években pedig teljes egészükben összetevőikre bontattak. E munkáról külön tanulmány készül s így iratanyaguk jelenlegi törzsszámainak közlését (már nagy számuknál,fogva is) mellőzendőnek tartottuk. Az elpusztult iratanyagról szóló táblázatokban feltüntetett törzsszámok eredetiben vagy fényképmásolatban (ez esetben Fk betűkkel megjelölve) fennmaradt Mohács előtti oklevelekre, illetőleg tűzből mentett, restaurált — az eredeti iratanyag mennyiségének töredékét alkotó — iratokra utalnak. Rövidítések: Fk fénykép KI. sz. Kisebb letétek sorszáma Ln. Letéti napló (A naplószámok évenkinti megoszlásáról 1. a VII. táblázatot.) Növ. n. Növedéki napló