Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.

/ A Múzeumi Levéltár az Országos Levéltár keretében 1934—1945 55 Az Országos Levéltár a negyvenes évek elején Ha már a harmincas évek vége felé mindinkább elhomályosult az Országos Levéltárnak törvényszabta elkülönítése „múzeumi" és „kormányhatósági" levéltárra, amikor pedig még az utóbbinak külön igazgatója — Jánossy Dénes — volt, ez a tendencia mindinkább érvényesült akkor, amikor Herzog Józsefnek 1941 végén bekövetkezett halála után Jánossy Dénes lett az Országos Levéltár főigazgatója s helyébe az igazgatói tisztre senkit sem neveztek ki. Jánossy Dénes az Országos Levéltár feladatai megoldásának racionális megszervezését tűzte ki céljául, felállította a Kutató-Leszámoló-Kölcsönző szolgálatot, mentesítve ennek révén az osztályok referenseit a kutatókkal és kölcsönzésekkel kapcsolatos feladatok alól.

120 Sokkal jelentősebb volt az a program, amelyet az Országos Levéltár első távlati tervének nevezhetünk,

121 amely az Országos Levéltár egyes részlegeinél elvégzendő feladatokat sorolja fel. Hatalmas, átfogó program volt ez, amint azt az alábbiakban a családi levéltárak és gyűjtemények vonalán látni fogjuk. Ebben a tervezetben a kancelláriai, helytartótanácsi levéltárak után találjuk a „diplomatikai és fényképgyűjtemény"-t, a „magánlevéltárak"-at, a „törzsanyag és egyéb múzeumi anyag"-ot, majd a „minisztériumi levéltárak"-at.

122 Jánossy előírta, hogy a referenseknek félhavonkint kell jelentést tenniük külön az elintézett nemességi és külön az egyéb ügyiratok számáról, illetőleg a restanciákról.

123 Öt nagy munkakört állapított meg, az elsőbe a magyar és az erdélyi kancellária, az erdélyi főkormányszék, a helytartótanács, az 1848/49-es minisztériumok és az abszolutizmus korbeli hatóságok iratanyaga tartozott, a másodikba a kamara és a régi országos levéltár, a harmadikba a bírósági iratok és a térképgyűjtemény, a negyedikbe a diplomatikai levéltár, fényképgyűjtemény, a családi levéltárak és a törzsanyag, az ötödikbe a minisztériumi levéltárak. A diplomatikai és a fényképgyűjteményt IIa Bálint, a családi levéltárakat Fügedi Erik és egy próbaszolgálatos gyakornok, a törzsanyagot Istványi Géza kezelte, ám Fügedi és Istványi katonai szolgálatot teljesítettek, illetőleg a második világháború kellős közepén katonai behívásuk nap mint nap várható volt. Fekete Nagy Antal az ügyiratok ugyanekkor rendszeresített felülvizsgálatával volt megbízva, ezenfelül a családi levéltáraknak a törzsanyagból való kiválogatását végezte, intézte az iratvásárlásokat s a levéltári elvi ügyek (ami alatt elsősorban a levéltári törvény előkészítését értették) megtárgyalására kijelölt nyolctagú tanácskozó testület tagja volt.

124 A korábbi „múzeumi levéltár" eme mostoha személyi ellátottsága annál különösebb volt, mert az Országos Levéltárnak a felvidéki és a hazai családi levéltárakban végzett filmrevételi munkáinak következményeképpen egyre terebélyesedő íilmtara ekkor már egy tudományos dolgozó majd teljes munkaidejét igénybe vette, s a hadihelyzet az Országos Levéltár őrizetében levő okleveles anyagnak biztonsági célból történő filmrevételét is megkövetelte. Közismert volt az a tény is, hogy az Országos Levéltár nem tud megbirkózni a reá hárult feladatokkal, közte a családi levéltárak rendezésével, vagyis ugyanolyan helyzetben volt, mint a Múzeumi Levéltár egy évtizeddel korábban; mind nagyobb 120 OL 389/1942. 121 OL 1785/1942. 122 Uo. 123 OL 3440/1942. 124 OL 388/1942.