Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - IRODALOM - Bendefy László: Karl Ulbrich: Allgemeine Bibliographie des Burgenlandes. VIII. Teil: Karten und Pläne. 2. Halbband: Pläne und Register. Eisenstadt, 1972 / 427–430. o.

Irodalom 429 fenn csonkítatlanul és tisztán számunkra, ill. korunkra. Talán ez a gyűjtemény az, amely a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a 18. század utolsó negyedéből származó térképi anyagban. A X. részbe sorolt, Burgenlanddal szomszédos területek községei — a fentebb adott öt csoporton belül — betűrendben követik egymást. A szerző elsősorban azokat a községeket dolgozta fel, amelyek közvetlenül határosak Burgenlanddal, és csak kivételesen., helyenként megy beljebb is, messzebb a mai magyar — osztrák (stb). határtol. Ebben a vonatkozásban különösen fontos a keresésnél a XIII. jelű területi- és helységnévmutató. Hálásak lehetünk a szerzőnek azért a könnyebbségért, hogy a burgenlandi helységneveket nemcsak a mai német, hanem régi magyar alakúkban is közli. Nyilván: a történeti forrásokban is hol magyar-, hol német-, horvát-, sőt néhol latin alakjukban jelennek meg a helység- vagy egyéb földrajzi nevek. A kutatók munkáját könnyíti meg Ulbrich dr. kétnyelvű mutatóinak korrekt feldolgozási módja, s ezzel egyben fölöslegessé teszi Karl Semmelweiss „Verzeichnis der burgenländischen Ortsnamen, Eisenstadt, 1954" c. munkájának párhuzamos használatát. A III. rész XI. fejezete a Burgenlandra vonatkozó legfontosabb szakirodalmat foglalja össze. Történészek, geográfusok, geodéták és a tartomány jó felkészültségű kutatói egyaránt sok értékes anyagot találnak majd ebben a részben. Az anyag összeállításának válogatás az alapja, és mint minden válogatáshoz, ehhez is fűzhetnénk egy-két szót. A szakirodalom és a VIII. 5. és 6. fejezet valahogy kiegészítik, illetve kell, hogy kiegészítsék egymást. Ennek ellenére kiütköznek bizonyos kisebb hiányosságok. így például Johann Bapt. Czizeknek (1806—1855) talán valamennyi burgenlandi tárgyú dolgozata (természetesen a hozzájuk tartozó térképekkel együtt) megtalálható a bibliográfiában. Ugyanakkor Hofmann Károly neve, aki Czizek után 15—20 évvel dolgozott Burgenlandban, a gyűjteményben nem'szerepel. Ugyanígy hiányzik a Vashegy-csoport (Eisenberg-Gruppe) 1929. évi felvételének térképe és leírása is. Jugouics Lajostól a Lándzséri hegység és a Pauliberg lapjainak leírása található meg a gyűjteményben; ő azonban jelentéseiben, részletes térképekben és a földtani szelvényekben — a tobaji tufapiramis kivételével — feldolgozta valamennyi burgenlandi bazaltelőfordulást is; a tobajival pedig — részletekbe menően — e sorok írója foglalkozott. Mindezt nem kifogásként, hanem figyelemfelkeltésül említjük. Van még kb. 60—80 olyan térkép és helyszínrajz, amelyeket egy pótfüzetben — már csak a teljesség kedvéért is — érdemes lenne kiadni. Erihez a Burgenländische Landesregierungnak és a Landesarchivnak szívesen nyújtunk megfelelő segítséget. Végül szólnom kell még a II. kötet szerzői előszavában foglaltakról. Ebben a 4/3 oldalra terjedő írásban több olyan lényeges dologra hívja fel az olvasók figyelmét a szerző, arnelyeket a kutatóknak feltétlenül tudniuk kell. Az egyik az, hogy a kismartoni Wolf-múzeum térképgyűjteményének néhány értékes darabja a múzeumból svájci magángyűjteményekbe került, s ezért a kutatók számára hozzáférhetetlenek. A helytörténeti kutatások számára legfontosabb példányok azonban a kismartoni tartományi múzeumban megtekinthetők. A következőkben arról értesülünk, hogy a kismartoni Eszterházy-levéltár térképeit Ulbrich kéziratának lezárása után átszámozták, s így a szerzőnek nem volt módja az új jelzetek átvezetésére. Hasonlóképpen: mivel a Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen áttér az adattárban tárolt anyag nyilvántartásának automatizálására és a kiszolgálást számítógépekkel intézik, át kellett számozni a kataszteri térkép-anyagot is. Ezért a kódrendszert 5-jegyűvé kellett átalakítaniuk. A katalógus az új kódokat nem tartalmazza, de a térképek gyakorlatilag (némi időveszteséggel) megtaláthatók. A bécsi egyetem földrajzi tanszéke az egyetem új épületébe költözött. Emiatt a térképgyűjtemény elhelyezését is a megváltozott körülményekhez kellett igazítani. A gyűjteményt teljes egészében átszámozták s szerzőnek már nem volt módja az új jelzetek átvezetésére. Hogy mi se maradjunk ki a felsorolásból, megemlíti a szerző, hogy az Országos Széchényi könyvtár térképtárában is átszámozást hajtottak végre. Az új jelzetekről ez ideig még egyetlen kutató sem kapott közelebbi felvilágosítást. A geológiai térképekről azt a megjegyzést találjuk, hogy a Burgenland területére vonatkozó kéziratos földtani térképeket Aumüller, Stephan összegyűjtötte és pótlólag a VIII. 6. fejezetben adják közre. Megjegyzésem változatlanul a fenti: ebben a fejezetben bőven akad még pótolni való, de ezt egy önálló füzetben lenne érdemes megtenni. Fontos tudnunk azt is, hogy a Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen az 1833-ban alapított és általa kezelt Központi térképtárat (Zentralmappenarchiv) a felgyülemlett rengeteg anyag miatt részekre bontotta. Jelenleg a kataszteri térképeket külön térképtárban (Katastralmappenarchiv) őrzik és kezelik. Emiatt valamennyi térkép jelzete megváltozott, s ezeket a szerző jelen kiadványban már nem vezethette át.