Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig, 1780–1848 / 327–395. o.

A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig 1780—1848 345 Duschek Ferenc a csehországi Radorcnicéban született 1797-ben. Már gyermekkorában Magyarországra került, iskoláit itt végezte el, Egerben és Pesten. A Magyar Kamara tisztviselői karában fokozatosan emelkedve, 1845-ben annak alelnöke lett. így érte 1848. Kossuth mint pénzügyminiszter államtitkárul vette maga mellé; 1849. május elsején lett pénzügyminiszter a Szemere-kormányban. A világosi fegyverletétel után Görgey az őrizetében volt aranyrudakat nála hagyta, s meghagyta, hogy vagy az oroszoknak vagy az osztrákoknak számoljon el. Duschek az egykori császári és királyi hivatalnok az osztrákoknak adta át az aranyat. Haynau szimpátiáját felkeltette ez, de Duscheket 1852-ben mégis halálra ítélték (már Haynau után), és csak kegyelemből kapott 6 évi várfogságot. „Öreg napjaiban — írja róla Kozma György — baráti adományok segítségével tartotta fenn életét — az egykori pénzügyminiszter, aki milliók felett rendelkezett s aki pénzgyártó üzemet tartott fenn — ez is bizonyíték puritán becsületessége mellett. Teljes szegénységben Csernkovecen halt meg." (1873)

49Fiai is részt vettek a szabadságharcban, miért utóbb közlegénynek sorozva Anconában kellett szolgálniuk. A magyar kamarai tisztviselő és családja tehát nem játszott negatív szerepet a magyar szabadságharcban. * A Magyar Kamara története lényegében az 1848-as szabadságharccal lezárult. A császári kormányzat által a szabadságharc alatt, illetve után alakított kamarai szervezet már nem volt hosszú életű. A szabadságharc előtti Magyar Kamara régi tisztviselőinek sorsa ezután már egyénileg alakult. Beleolvadtak a kialakuló új magyar hivatalnokrétegbe, mely a magyar társadalom fejlődésében továbbra is jelentős szerepet játszott. [ FÜGGELÉK A Magyar Királyi Udvari Kamara tisztviselői kara 1780—1848. Officiales Camerae Regiae Hungarico-Aulicae 1780—1848. A táblázatok forrásául az évenként kiadott, naptárral egybekötött hivatalos schematizmusok szolgáltak, melyek 1792-től kezdve Budán az Egyetemi Nyomda kiadásában jelentek meg. A korábbi időszakra vonatkozólag forrásul szolgáltak az Országos Levéltár, Magy. Kamarai Levéltár,, Cancellariae et Regestraturae necnon ... Gremialia kötetei, valamint a budai plébániahivatalok halálozási anyakönyvei is. A tisztviselőknek az 1790-es években volt ideiglenes vidéki kihelyezéseit külön nem tüntettük fel. * jelzi azoknak' a (számvevőségi) tisztviselőknek a nevét, akik 1821-től kezdve a Vízi és Építési Igazgatóság (Directio in Hydraulicis et Aedilicis) számvevőségi részlegénél szolgáltak. A azokét, akik Bánsági Birtokok Számvevőségi Osztályáról (Officii Rationarii Temesvariensis Divisio) 1832-ben kerültek a rendes számvevőségi tisztviselők közé. A névírásmód a schematismusokéhoz alkalmazkodik. Úgy a család- mint a keresztnevek írásmódjában történt változásoknál, keresztnévhasználatnál alkalmazott változásokban a leggyakoribb forma a mértékadó. Azonos személyek különböző rangosztálybeli említéseinél való változásokra: fel kell hívnunk a figyelmet. 4S KOZMA i. m. I. köt. 504—506.1.