Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Benda Kálmán: A királyi Magyarország tiszti címtára, 1607–1608 / 265–325. o.

A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG TISZTI CÍMTÁRA 1607—1608 Bevezetés. Ez a tiszti címtár mellékterméke az 1607—1608-as magyar országgyűlések történetére végzett kutatásaimnak. Inkább kísérlet, próbálkozás, mintsem végleges, lezárt eredmény. Létrejöttét két oknak köszönheti. Egyrészt tudni akartam, hogy az országgyűlésen részt vevő főurak, főpapok, megyei és városi küldöttek, hivatalból meghívásban részesülő országos tisztviselők a közéletben milyen posztot töltöttek be; mivel pedig sem az egyházi, sem a világi tisztságviselőkről, sem az országos méltóságokról, sem a megyei tisztikarról vagy a városi magisztrátusokról semmilyen megbízható kimutatással erre a korszakra nem rendelkezünk, az adatokat magamnak kellett összeszednem. Másrészt arra gondolva, hogy egyszer talán mégis sor kerül majd a régóta hiányolt történelmi archontológiai lexikon összeállítására, kíváncsi voltam, hogy a XVII. század elején milyen mélységig tudunk lemenni, egyáltalán lehetséges-e a főméltóságokon túllépő tiszti címtár összeállítása. A kísérlet — úgy érzem — ebben a vonatkozásban nem volt eredménytelen: a tiszti címtár összeállítása, igaz, hogy hiányokkal és töredékesen, de lehetséges. Lehetséges, sőt, ahogy kiderült, érdemes is, mert elsősorban közigazgatási, de számos más vonatkozásban is, fényt vet a korszak egy sor eddig számba sem vett, vagy kellően nem méltányolt jelenségére. A kutatás és az összeállítás során fölmerült kérdések egy része csak 1607— 1608-ra vonatkozik, más részük azonban túlmutat a tárgyalt két éven és általános jellegű. Éppen ezért a majdani archontológiai lexikon szempontjából sem fölösleges talán, ha vitabevezető jelleggel ismertetem a tiszti címtár összeállításánál fölmerült lényegesebb kérdéseket. 1. Források. Anyaggyűjtésem természetszerűleg nem szorítkozott a kimondottan országgyűlési iratanyagra. 1607—1608-ból minden elérhető iratot megnéztem, sőt a kutatási időhatárokat, ahol csak lehetett, időben kiszélesítettem, s az 1600—1610 közti évtizedet vizsgáltam. Átnéztem az országos kormányszervek iratanyagát csakúgy, mint a történelmi Magyarország XVI. századra is visszanyúló megyei, városi, egyházi és családi levéltárait, a könyvtárakban őrzött kéziratos följegyzéseket és az egykorú, valamint később nyomtatott irodalmat is. A tiszti címtár szempontjából legértékesebbnek és legmegbízhatóbbnak a jogi természetű iratok, továbbá a megyei, városi és hiteleshelyi jegyzőkönyvek bizonyultak. Számos kiegészítést hozott a kor levelezése (a missilisek címzése) is, ezek megbízhatóságához azonban szó fér. A kortársak nem voltak mindig tisztában azzal, hogy ki milyen tisztséget tölt be, milyen címet visel. Előfordul, hogy királyi tanácsosi, főispáni, vagy egyházi vonalon pl. kanonoki címet „adományoznak" olyanoknak, akikről bizonyosan tudjuk, hogy