Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Szűcs Jenő: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború : egy kódex tanúsága / 213–263. o.

248 Szűcs Jenő népfelkelést" (Márki S.), hanem az országos elégedetlenség különböző — nagyjából körvonalazható — vidékeken, egymással párhuzamosan, jórészt még Dózsa főhadának fordulatát megelőzően jutott forrpontra. Ami pedig az elégedetlenséget szavakba öntő agitátorokat, a Bakócz érsek rendeleteiben emlegetett pseudo, iniqui et falsarii predicatores személyi körét illeti, abban a jelek szerint az obszerváns ferences rend renitens, „aposztata" elemei kiemelkedő szerepet játszhattak, éspedig éppen a körvonalazható forrongó gócokban. Ez tükröződik a rendtartomány helytartójának éppen e körzeteket átfogó „statáriális" jellegű rendeletében, amit 1514 augusztusa után — mint látni fogjuk — az egész rendtartományra kiterjedő vizsgálatok és fegyelmi ügyek sorozata követett. A szerzetesek (s különösképpen a Tauiinus által kiemelt „szökött szerzetesek") szerepe természetesen nem korlátozódott a májusi forrongó conventiculumokra.. Hogy az egyre szélesebben kibontakozó parasztháborúban tekintélyes számban vettek részt egyházi személyek is, eddig is ismeretes volt. Maga a megtorló törvény külön artikulusban (1514:48 te.) emelte ki a „bűntettekben részeseket" (eiusce sceleris participes presbyteri). Többségük, akiket az oklevelekből is ismerünk, plébános volt, akik egyszerűen falujuk vagy mezővárosuk csapatát vezették el a keresztesekhez. Ha azonban azokat az ismert egyháziakat vesszük számba, akik nagyobb seregtestek, hadműveleti egységek élén mint kapitányok, „keresztes hadnagyok" harcoltak már a háború általános kibontakozása, idején, júniusban és júliusban, ezek egy-két kivétellel: szerzetesek. Dózsa legkiemelkedőbb alvezéréről, Lőrinc papról alább külön fogunk szólni. A másik kimagasló személyiség Dózsa környezetében a Maros-vidéki fordulat idején Turkevei Ambrus dévaványai pap, a krakkói egyetem baccalaureusa volt, akinek mint Dózsa jegyzőjének szerepe elsősorban a felkelés ideológiájának kialakítása terén lehetett jelentős.

108 Nem tudunk közelebbit arról a Borbás papról, aki Bács felől átkelve a Dunán a Szerémségben Szalánkeménig vezette hadait, majd Péterváradnál ismét átkelve a Dunán, utóbb Szentlőrincnél (Bodrog m.) szenvedett vereséget és végezték ki.

109 Egy Máté nevű pap a szabolcsi részeken vezetett kisebb, a, parasztháború stratégiája szempontjából jelentéktelen keresztes csapatot.

110 A többiek, az ország különböző hadműveleti vidékein; szerzetesek voltak. Mihály barátot a parasztháború bukását követően a fővezérek sorában, Dózsa György, Gergely és Lőrinc pap neve mellett emlegették, mint a legfőbb nyolc seregtest egyikének kapitányát. Működésének területe Bács és Baja vidéke, s a Szerémség volt. Csaknem bizonyosan ő volt az a szerzetes, akit legyőzése után három más pappal együtt július utolsó napjaiban Budára hurcoltak, s miután — a velencei követ beszámolója szerint — a többiekkel együtt a börtönből a vesztőhelyre magyarul énekelve vonultak el, látványos kegyetlenséggel elevenen megégettek.

111 Egy másik 108 Szeretni, 59—60. Vö. Márki, 203—204.; Szűcs i. m. (17. jz.) 30—32. los Verancsics, 7. Vö. Márki, 381—383. Valószínűleg az ő alakjából formálódott később Istvánffynál az a Barnabás presbyter, akit az író egy másik papkapitánnyal összecserélve (lásd 112. jz.) Eger felé vezetteti el. Istvánffy, 42b. 110 Dl. 23 320 (Okit.) Vö. Márki, 353—355. 111 Legfőbb forrásaink e téren Cuspinianus és Bartholinus. Az előbbi már 1514. szeptember elején megjelent Budán, majd október-—novemberben újra itt tartózkodott. (Ankwicz—Kleehoven, H., Der Wiener Humanist Johannes Cuspinian. Graz—Köln 1959, 69.). Az utóbbi Mathäus Lang gurki bíboros titkáraként érkezett 1515. március 28-án Pozsonyba, s több mint három hónapon át ott tartózkodott. Mindketten azt foglalták írásba, ami ,,hic publicenarratum est", ill. (az Odeporiconban) „memorantur", „feruntur". Mindketten a legkiemelkedőbb négy paraszt vezér közt említik „Michael monachus" (a német változatban: „ain munich mitnamen Michael") ill. „fráter Michael"