Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Szűcs Jenő: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború : egy kódex tanúsága / 213–263. o.

A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború 225 dienciales pro commissario ad capitulum generale vide infra post Utteras evocatorias ad capitulum (f. 16 v) — ami utalás „alább", a 81 v foliora — vagy pedig bizonyos jeleket (signum, figura) tett ki a margóra, amelyek valahol hátrább megismétlődnek. Pl. Plura vide infra de hac matéria circa signum (egy háromszög) in mar giné (f. 58). Vide plura per totum (áthúzva: in cédula affixa) infra in figura W (f. 71 v); azaz meggondolta magát, nem cédulát illesztett be, hanem hátrább (f. 139) másolta be a kiegészítést, ahol a figura W megismétlődik. Substitutionem visitatoris per mortem alterius in capitulo instituti vide infra in figura (következik egy fektetett nyíl, f. 72 v); ez utalás a jóval hátrább, ugyanezzel a nyíllal jelölt szövegre (f. 146), és így tovább. Számos ilyen „figura", előre-hátrautaló jel hálózza be a kódexet, s hivatott az összetartozó szövegek összefüggését fenntartani. Mikor végezte munkáját ez az író? A terminus ante quem elég pontosan megállapítható. Datált szövegei közül a legkésőbbi dátum 1515 (f. 46 v), a datálható szövegek közül 1517 tavasza: Infrascriptio litterarum clausarum ad capitulum generalissimum mittendarum (f. 72 v). A kódex keletkezési időszakában két ünnepélyes nagykáptalan (generalissimum) volt: 1506-ban és 1917 pünkösdjén (május 30), mindkettő a római Ara Coeli templomban. Hogy ezúttal csakis az utóbbiról lehet szó, mutatja a szövegben az oklevéladó neve Bla[sius] vicarius. Dézsi Balázs az 1517. május 24 futaki helytartói káptalanon köszönt le tisztéről, utolsó ténykedésével még előkészítve a nagy káptalanon való részvételt. (1506-ban £g[idius de Czegled] volt a vicarius.) Néhány egyéb szöveg (f. 64 v—-65) is mutatja, hogy A scriptor utolsó másolatai az 1517. évi nagykáptalanra szánt iratokból kerültek ki. De közelebb is léphetünk. Alább látni fogjuk, hogy az A scriptor által írt, s datált vagy datálható összesen 90 irat közül 63 származik Dézsi Balázs helytartósága (1513—15, 1515—17) idejéből. A helytartóknak írnokuk (scriptor), vagy inkább jegyzőjük volt.

25 A volt kétségtelenül Dézsi jegyzője pl. 1514-ben, mert az egyik beékelt cédula (cédula affixa) nem egyéb, mint egy 1514. május elején, a visegrádi helytartói káptalanról a június 21-re kitűzött Assisi-i általános káptalanra kiküldendő biztos megbízólevelének fogalmazványa (f. 63—63 v). Az író több margójegyzetével elárulja, hogy pontosan tájékozott ez évek fejleményeiről. Pl. egy iratnál: Hanc habuit páter Michael de Strigonio ad capitulum Assisii celebratum. Mint tudjuk, csakugyan Esztergomi Mihály volt az 1514 júniusi káptalanra kiküldött discretus.

2e Ugyanakkor az a tény, hogy már a kódexbe bemásolt szövegek közül az egyik —- amellyel alább még foglalkozni fogunk — fogalmazvány jellegű, amelyben a javítások az 1515. évi májusi budai helytartói káptalan határozatai értelmében eszközöltettek (f. 50 v—51),

27 arra mutat, hogy a kódex 1515-ben már legalábbis készülőfélben volt. Különben azt a feltevést, hogy kódexünket Dézsi Balázs helytartó jegyzője alapozta meg, bizonyossá teszi, hogy egyetlen példánya ama buzdító körleveleknek (exh'ortatio), aminőket a helytartók szoktak volt kibocsátani az őrkerületekhez (s egész sorozatuk terjes szövegű másolatait tartalmazza a kódex) fennmaradt a Ferences Levéltárban, éspedig Dézsi egy 1516. február 6-án (Abauj) Szántóról kibocsátott körlevelének a jenői 25 Pl. az 1512. évi nápolyi általános káptalanra a helytartó, Pécsváradi Gábor „scriptorem suum in loco sui commissarium" küldte ki, ti. Ivanicsi Istvánt. Cronica seu origó, 271. 26 Formularium, f. 62 v. — Esztergomi Mihály kiküldésére Cronica seu origó, 284.; Karácsonyi, I. 370. — Esztergomi Mihály budai gvárdián discretusi megbízása különban megvan a kódexben (Obediencia pro discreto ad c[apitulum] ^[eneralem] c.) 1514. május 3. Visegrád kelettel (Formularium f. 87—88,) 27 Vö. alább, 151. jz. 3 Levéltári Közlemények II.