Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Iványi Emma: Csáky István országbírói levéltára : adalékok az országbírói levéltár történetéhez / 203–211. o.

CSÁKY ISTVÁN ORSZÁGBÍRÓI LEVÉLTÁRA Adalékok az országbírói levéltár történetéhez A XVII. században három Csáky István nevéhez fűződik a Csáky család felemelkedése s bejutása a vezető arisztokrácia körébe. A sorban utolsó Csáky István országbíró (1635—1699),

1 felsőmagyarországi nagybirtokos, aki az 1687/88. évi országgyűlésen nyerte el a nádor után következő első világi méltóságot. Elődje leányának, Csáky Krisztinának második férje,

2 Draskovics Miklós országbíró volt. Kinevezésével újból érvényesült az a törvényben is rögzített elv, hogy az országbíró lehetőleg a felsőmagyarországi országrészben lakó főurak közül kerüljön ki.

3 Közéleti pályája 1659-ben kezdődött, amikor megkapta Bereg megye főispánságát.

4 1660-ban magyar tanácsos és főkamarásmester,

5 1661-ben Szatmár várának főkapitánya,

6 1670-től Szepes megye főispánja

7 (ugyanekkor lemond a szatmári főkapitányságról),

8 1681.december 28-án pedig felsőmagyarországi (kassai) főkapitány:

9 beiktatására ugyan a háborúk és politikai zavarok folytán csak 1686-ban került sor,

10 de a tisztséget élete végéig viselte. Országbírói kinevezésekor megkapta a titkos tanácsosi címet is.

11 Több országgyűlési bizottság felsőmagyarországi csoportjának tagja, illetve elnöke volt. 12 évig volt országbíró, működése és ezzel kapcsolatos irattermelése 1688-ban kezdődik. Köztudomású, hogy az országos méltóságok, országos levéltár hiányában, hivatali irataikat saját családi levéltárukban őrizték s haláluk után özvegyük vagy fiuk, jegyzék kíséretében adta át ezeket a hivatali utódnak. A nádori iratok átadásáról a nádor halálát követő országgyűlésen legtöbbször külön törvénycikk is készült, amely az egész ország színe előtt igazolta, hogy örökösei ebbeli kötelezettségüknek 1 Bő levéltári forrásanyagra támaszkodó életrajzi vázlatát 1.: Málnási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora 1672—1732, Kalocsa, 1933, 29—32. — Deák Farkas: Egy magyar főúr a XVII. században. Gróf Csáky István életrajza. Bp. 1888. (Az országbíró apjának, Csáky tárnokmesternek életrajza; benne az országbíróra vonatkozó adatok: passim). 2 Első férje Erdődy Sándor volt, a harmadik gróf Bercsényi Miklós, akit követett Rodostóba. Málnási 32. s Corpus Juris Hungarici, Bp. 1900. — 1655:23, 1681:40. t. c. — Megjegyezzük, hogy a XVII. század második felében az országbírók igen gyakran tartózkodtak Bécsben, lakóhelyüktől függetlenül. é 1 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL), Csáky levéltár, Központi Levéltár (P 71), CCC 174/1. — A CCC rövidítés feloldása: Commune comitum Csáky. (Málnási 14.) 5 Uo. 174/2. 6 Uo. 174/3. 7 Uo. 174/18. és 20. 8 Uo. 174/19. 9 Uo. 174/25. 10 Uo. Fasc. 188. 11 Málnási 29. — Módszertani szempontból a curriculum vitae ismerete fontos, tudnunk kell a tisztségviselő valamennyi tisztségét; így érthetőbbé válnak az oly gyakori hatásköri egybemosódások.