Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Szűcs László: A moszkvai VII. Nemzetközi Levéltáros Kongresszus / 195–202. o.

A moszkvai VII. Nemzetközi Levéltáros Kongresszus 197 regionális szervezetek is teljes jogú tagjai lehessenek a Tanácsnak) foglalkozott, jóváhagyta az arab szekció megalakulását, foglalkozott a Tanács elnökének, alelnökeinek és a lelépő végrehajtóbizottsági tagok (köztük Szedő Antal) utódlásának a kérdésével. A spanyol Sanchez Belda lelépő elnök helyébe a szovjet Levéltári Főigazgatóság vezetőjét, F. I. Dolgih-ot választották meg egyhangú szavazással, alelnök az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárának főlevéltárosa, J. Rhoads és G. Duboscq, a Francia Levéltárak főigazgatója lett. A Közgyűlésen Rhoads bejelentette, hogy a következő kongresszus megrendezését az Amerikai Egyesült Államok vállalja, színhelyéül Washingtont javasolja. A Kongresszus augusztus 23-i második teljes ülésének napirendjén szerepelt Rhoads előadása az új levéltári módszerekről. Bizonyos zavart okozott az a körülmény, hogy az előadás címe hivatalosan így hangzott: „Űj technika a levéltárakban". Egyesek ugyanis a technikán csak a műszaki jellegű új megoldásokat értették, míg a referátum ténylegesen minden új munkamódszerre, szervezési kérdésre kitért. Ugyanezen nap délutánján, szekcióülésen vitatták meg N. B. Volkova az irodalmi és művészeti levéltárakról szóló előadását. Egy másik szekció-ülésen pedig, ugyanazon időpontban M. Le Moél az építészeti levéltárakról tartott'előadásának vitájára került sor. Ugyancsak augusztus 23-án délután tartotta meg második ülését a levéltárügy fejlesztésével foglalkozó bizottság is. A Kongresszus augusztus 24-én megtartott harmadik teljes ülésének napirendjén szerepelt F. Biljan a Levéltári segédletek a tudomány szolgálatában című előadása. Ehhez kapcsolódott Ember Győzőnek, a Magyar Országos Levéltár főigazgatójának a korreferátuma, melynek során a legfontosabb levéltári segédletek rendszeréről, összefüggéseiről szólt. Az augusztus 24-i délutáni szekcióülésen W. Kohte-nek a film- és fotólevéltárak kérdéséről készített anyaga került megvitatásra. Ugyanebben az időpontban több más megbeszélés is folyt. így sor került a levéltári folyóiratok szerkesztőinek az összejövetelére. Megtartották a Mikrofilm Bizottság második ülését. Összeült a jelölőbizottság, melynek feladata az új végrehajtó bizottsági tagokra történő javaslattétel volt és összeült a Kongresszus ajánlásait megfogalmazó bizottság is. A Kongresszus augusztus 25-én tartott negyedik teljes ülésén került megvitatásra az S. N. Prasad és J. R. Ede által* szerkesztett jelentés & fejlődő országok levéltárügy érői. Érdekes módon — a többi téma megtárgyalásától eltérően, amelyeknek alkalmával a hozzászólók részint saját országuk gyakorlatát ismertették, részint újabb vonatkozások bevonásával az adott téma kereteit tágították — ez alkalommal ellentétes nézetek csaptak össze és tényleges vita bontakozott ki három kérdésben is. Az izraeli hozzászóló azon nézeteinek adott hangot, hogy elhibázott dolog a világot fejlődő és fejlett országokra osztani, mivel minden ország fejlődik és így fejlődő is, minek folytán minden ország igényt tarthat a Nemzetközi Levéltári Tanács, illetve az UNESCO támogatására. Ehhez az állásponthoz angol, nyugatnémet és francia hozzászólók is csatlakoztak. A többség azonban elvetette ezt a nézetet, amely végső kihatásában a fejlődő országoknak nyújtandó anyagi segítség csökkentését és szétterítését célozta és eredményezhette volna. Ede azon nézete adott alkalmat élénk vitára, miszerint a fejlődő országok szellemi, módszertani megsegítésében azon országoknak kell tenniük a legtöbbet, amelyek az adott fejlődő országok egykori gyarmattartói voltak, azon az alapon, hogy ők ismerik legjobban ezek közigazgatását és viszonyait. Ezt az álláspontot is — mely-