Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: The American Archivist, Vol. 33. / 178–179. o.

Folyóiratszemle 179 megőrzéséről vagy kiselejtezéséről. — MEYER J. FISH BEIN tanulmánya a National Archives, az Egyesült Államok szövetségi központi levéltára iratanyagának selejtezésével, illetőleg a levéltárban folyó selejtezések történetével foglalkozik. A selejtezésnek tekintettel kell lennie a történettudomány új irányzataira, így a tudomány- és technikatörténetére, a történetkutatás kvantifikációs módszereire; és számos olyan iratot kell ma megőrizni, melyeket korábban esetleg történetileg értéktelennek tartottak. — A számban nekrológok találhatók az 1970-ben 67 éves korában elhunyt Theodore R. Schettenbergről, a legismertebb amerikai levéltártudományi és levéligazgatási kézikönyvek szerzőjérőL— No. 3.: A szám elején a Society of American Archivists (az amerikai levéltáros társulat) alkotmányát és alapszabályait találjuk. — L. QUINCY MUMFORD, a Library of Congress könyvtárosa a levéltárosok és könyvtárosok kapcsolatainak megváltozásáról ír. A mai levéltárosnak több dolga van a könyvtárosokkal, mint elődeinek. A levéltáros és a könyvtáros által őrzött anyag ugyanis ma jobban hasonlít egymáshoz, mint korábban. A Library of Congress birtokában pl. 1969. június végén többek között 3 277 000 térkép, 3 070 000 fénykép, 266 666 hangfelvétel, 93 000 normál- és 526 000 mikrofilmtekercs volt hasonló a levéltári anyaghoz. A levéltárakat és könyvtárakat hasonló módon érinti az elektronikus adatfeldolgozás. A könyvtárost vagy a levéltárost nem lehet gépekkel helyettesíteni. De ha a gépek elvégzik helyettük a mechanikus munkafolyamatokat, több idejük marad alkotó munkára. A levéltáros- és a könyvtárosképzésnek egyre több lesz a közös vonása. — RICHARD C. BERNER és M. GARY BETTIS cikke a kéziratgyüjteményekben talált nem kéziratos anyaggal való eljárással foglalkozik. Körlevelet intéztek különböző iratanyagot őrző intézményekhez, és 53 választ kaptak. A válaszokból kiderült, hogy a kéziratok közt talált nem kéziratos anyagot egyes helyeken a kéziratok közt hagyják, ahol találták, más helyeken kiemelik! Külön-külön foglalkoznak a kéziratok közt talált röpiratokkal, röplapokkal, könyvekkel, sorozatokkal, fényképekkel, térképekkel, gépi úton sokszorosított iratokkal, újságkivágatokat gyűjtő könyvekkel. — PATRÍCIA A. ANDREWS az 1967—68-as évek levéltártudományi bibliográfiáját közli. A bibliográfia 1013 címet tartalmaz. — No. 4.: PHILIP D. JORDAN cikke a Felső-Mississippi mentén 1830 és a polgárháború között kialakuló városok önkormányzatának, közigazgatásának forrásaival foglalkozik. Kb. 30 városban végzett eredményes kutatásokat. — EDMUND BERKELEY JR. és VESTA L. GORDON Virginia állam egyetemi könyvtára kézirattári osztályának kronologikus kézirat-katalógusát ismerteti. Az új segédletet igen hasznosnak tartják. A cikk megírásakor a 3250-es növedéki számnál tartanak (12 000 egyenként számozott gyűjteményük van, mely összesen 6,3 millió tételből áll.) — HENRY BARTHOLOMEW Cox tanulmánya azokra a követelésekre vonatkozó iratokról szól, amely követeléseket az Egyesült Államok Franciaországgal szemben amerikai hajóknak francia hajók által az 1793 utáni években történt megtámadása vagy elfogása miatt támasztott. E követelésekkel kapcsolatos jogi eljárások még a XX. századra is átnyúltak (A követeléseket intéző egyik főmegbízottról, John T. Pickett ezredesről, a tanulmány megemlíti, hogy 1852ben Kossuth támogatója volt.) — A szám végén, a könyv- és folyóiratszemle után terjedelmes hírrovat található. Ennek anyagából megemlítjük az Ohiói Történelmi Társulat „Historical Center"jéről közölt fényképet és rajzot. Az intézetben könyvtár, levéltár és múzeum található. Borosy András 12*