Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Archivmitteilungen, Jg. XIX–XX. / 164–167. o.

Folyóiratszemle 165 tárgyalására. HELMUT LÖTZKE bevezetésként alapvető előadásban ismerteti a levéltárakban őrzött iratoknak a legkülönbözőbb szocialista társadalmi igények kielégítésére szolgáló feltárásával kapcsolatos feladatokat és problémákat. Ezt követően levéltárosok és történészek tanulmányait olvashatjuk, melyek a feltárás lehetőségeit tárgyalják az NDK békepolitikájának megfelelő aktuális célkitűzések, a történettudományi kutatások, a német munkásmozgalom történetének megírása, továbbá társadalom- és gazdaságtörténeti témák, konkrét nemzetgazdasági feladatok megoldása, végül a dolgozók szellemi és kulturális képzésének támogatása érdekében. — A folyóirat közli az említett tudományos ülésszak egyik referátumának szövegét: PETER WENZEL ismertette Görlitz Város Levéltára fejlődését, helytörténeti munkásságát, a helyi tudományos intézmények közt kivívott előkelő helyét. — Heft 5.: G. A. BELOV bemutat a szovjet levéltárakban őrzött néhány olyan iratot, amelyek az 1918. évi novemberi németországi forradalom eseményeivel kapcsolatosak. — A folyóirat egész sorát közli a 4. számban említett tudományos ülésszakon elhangzott hozzászólásoknak, melyek a levéltárak tájékoztató tevékenységének értékelésével foglalkoztak. Témáikat tekintve az alábbiakat említjük és emeljük ki: a Központi Pártarchivum tájékoztató tevékenysége; történeti adatközlő források teljességének problémája; az NDK közigazgatási levéltáraira háruló feladatok a szovjet iratkezelés szempontjai alapján; az iratok értékelésének, selejtezésének és a tájékoztató tevékenységnekjelenlegi helyzete a kapitalista államokban; a biztonsági és kiegészítő filmezésről; a mecklenburgi körzeti közigazgatás 1918—1945 közti iratai; a Hallei Gépgyár irattári tervének kidolgozása. — Heft 6.: PETER-JOACHIM RAKOW a levéltárak szocialista közösségi munkájáról írt cikkében foglalkozik a munkaközösségek képzése és összetétele, továbbá a feladatkitűzések kérdésével. — Az NSZK levéltárosai az állammonopolisztikus kapitalizmus szolgálatában állnak — állapítja meg MÉTA KOHNKE. Kiadványmunkájuk sok esetben az uralkodó osztály érdekeit támogatja ideológiai eszközökkel, másrészt leltáraik nem tartalmazzák a fasiszta korszak fondjainak szisztematikus ismertetését. — A publikációs tevékenység aktuális problémáit EBERHARD SCHETELICH vázolja, ezek közé sorolja forráskiadványok, levéltári leltárak, monográfiák, propagandafüzetek kiadásának feladatait. — HEINRICH WALDMANN cikkében annak lehetőségéi"vizsgálja, miként járulhatnak hozzá a levéltárak a 3. főiskolai oktatási reform végrehajtása kapcsán a tudományos-termelési irányú tanulmányok továbbfejlesztéséhez. — „Magas fokú politikai és tudományos ismeretek elsajátítása az egyetemi oktatásban" címmel HELMUT MORSBACH fejtegetéseit olvashatjuk. — LIANE-CHRISTA MÜLLER azt vizsgálja, hogy a levéltári szakiskolán az oktatási reform keresztülvitele során mik a feladatai a Szabad Német Ifjúság szervezetének. — HERBERT LEDER arról tájékoztat, hogy szűkebb viszonylatban, így nevezetesen a rostocki kerületben — milyen elképzelések szerint történik levéltári vonatkozásban a kiképzés és a továbbképzés. — A történettudomány tájékoztató tevékenysége és a levéltárak közreműködése problémájáról két cikket is közöl a szerkesztőség. Szerzők: PÉTER WICK, illetve GERLINDE GR AHN. — A Weimari Állami Levéltár évek óta érdekes módon fejt ki népművelő tevékenységet. A munkásmozgalom egyes időszakaiból felkutatott iratokat diafilmsorozatokon rögzíti, s ezt a tevékenységét a jövőben még kiterjeszti — írja ERNST MÜLLER. — A közigazgatási levéltárak több lehetőséget nyújtanak népgazdasági jellegű adatok felderítésére az ún. véglevéltáraknál, mégis ez utóbbiakban is sok lehetőség kínálkozik a felderítésre; s ezzel kapcsolatban ajánl megoldási módozatokat FRANZ HÖPPNER. — UDO DRÄGER és JOACHIM LEHMANN ismertetését adják a brandenburgi-porosz házi levéltár történetének s a második világháborúban elszenvedett veszteségeinek. A levéltár szerkezeti megoszlásának leírása után feloszlatásának lefolyásáról kapunk információt. — A 100 éves Poznani Állami Levéltár történetének egyes szakaszai ismerhetők meg JAN MAJEWSKI tanulmányából. — Jg XX. (1970) Heft 1.: A 3. főiskolai reform végrehajtásának pillanatnyi helyzetéről, a szocialista káderképzésről, mint fő feladatról, és annak levéltári vonatkozásairól, továbbá a képzés anyagául szolgáló anyagok átdolgozásáról szól BOTHO BRACHMANN tanulmánya. — WALDEMAR SCHUPP ugyancsak a 3. főiskolai reformmal kapcsolatban kifejti, hogy a szakképzés feladatai mennyiben módosulnak a Levéltári Szakiskolán és a levéltári asszisztensek kiképzésénél. — Egyes iratfajták selejtezési eljárási irányelveinek egyszerűsítése végett azok átdolgozását javasolja KURT METSCHIES. — Az iratok forrásértéke megállapítása rendszerének megteremtése és a Levéltári Szakiskola lehetőségei ennek a rendszernek kidolgozása és végrehajtása során — ez a témája DETLEF MAGNUS fejtegetéseinek. — A levéltári munka kérdéseiről és a tájékoztató tevékenységről agrártudományi, agrártechnikai és agrártörténeti viszonylatban ROLF JAHN megállapításai érdemelnek figyelmet. — Levéltártechnikai tárgyú LOTHAR BÄNSCH, WOLFGANG BLOSS és ALFRED SCHLEGEL közös cikke a 16 mm-es film levéltári használatának lehetőségeiről. Vizsgálódásuk eredményét és a film alkalmazásának előnyeit ismertetik, melyek gazdaságosság, munkaproduktivitás, raktári térnyerés terén mutatkoznak meg. — KURT OHLENDORF cikkéből megtudjuk, hogy a káligyártó iparbanérdekelt vállalatok iratainak megőrzésére a Levéltári Igazgatóság 1967-ben ipari szaklevéltár létesítését engedélyezte. A szaklevéltárban a korábbi irattári tervet átdolgozták — a nyert tapasztalatokról olvashatunk e helyen. — Heft 2,: Lenin születése 100. év-