Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - IRODALOM - Vörös Károly: Urbaria et conscriptiones. Művészettörténeti adatok. 1–3. füzet. (1–25, 26–35. fasc.) Budapest, 1969–1970. Acta Cassae parochorum. Művészettörténeti adatok. 1–3. füzet. Budapest, 1969–1971. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ [Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának] forráskiadványai. IV-VII.) / 147–149. o.
Irodalom 147 pesített közös dokumentációs szolgálatot is. Az állami és társadalmi szervek, kulturális, tudományos és igazgatási intézmények egyre fokozódó információ igénye előbb-utóbb oda fog vezetni, hogy a választ nem az egy székházban elhelyezett három, esetleg négy intézménytől külön-külön, hanem egyszerre és természetesen gyorsabban kívánják megkapni. A közös székház szinte predesztinálja Szegedet arra, hogy úttörőként lépjen fel e merőben új feladat kimunkálásában. A nagy formátumú (A/3-as méretű) kiadványhoz Papp Gyula városi tanácselnök-helyettes írt bevezetőt. Ezt követi Bezerédy István rövid tanulmánya az elmúlt fél évszázad szegedi könyvtáregyesítési törekvéseiről, majd Péter László történeti összefoglalója a Dóm tér múltjáról. A II. fejezet az 1971. évi országos tervpályázati kiírást ismerteti kivonatosan, míg a III. fejezetben a tervpályázat eredményét olvashatjuk, a bíráló bizottság jelentését és a nyertes pályatervek ismertetését. — Az egyes pályaművek ismertetése kivonatot ad a terv műszaki leírásából, bemutatja a tervezett épület tömegvázlatát előbb a Dóm térről, majd a Somogyi utcából, helyszínrajzát s kevés kivételtől eltekintve valamennyi szint alaprajzát; s az épület függőleges metszeteit. Az ismertetést a bíráló bizottságnak a tervről alkotott véleménye zárja le. Kisebb zavaró momentumok (pl. az 1. sz. terv kicsinyítésre nem alkalmas egyes feliratai, az 50—51. páros oldalon a szintek alaprajzainak sorrendje) semmit sem vonnak le a jól szerkesztett (Radnóti Tamás és Takács Máté munkája) kiadvány értékéből. Papp Gyula városi tanácselnök-helyettes bevezetőiében azt írja: „Számunkra, szegediek számára rendkívül fontos, hogy a könyvtár és levéltár építkezése mielőbb megkezdődjön". Ehhez kapcsolódva szeretném megyjegyezni, hogy nemcsak a szegedieknek, hanem valamennyi magyar levéltárosnak és könyvtárosnak s a levéltárak és könyvtárak barátainak egyaránt rendkívül fontos, hogy ez a szép terv mielőbb valóra váljék. Borsa Iván URBARIA ET CONSCRIPTIONES Művészettörténeti Adatok. 1—3. füzet (1—25, 26—35. fasc.) Budapest, 1969—1970. 687, 417 1. ACTA CASSAE PAROCHORUM. Művészettörténeti Adatok. 1—3. füzet Budapest, 1969—1971. 492,320 1. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ [Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának] forráskiadványai. IV— VII) Amióta a történettudomány számára feltárultak a levéltárak ajtói, s lehetőség nyílt az archívumok tartalmának akadálytalan használatára, állandó és egyre növekvő, erősödő igény is jelentkezik a levéltári anyagban levő adatok minél teljesebb feltárása és a feltárás eredményeinek hozzáférhetővé tétele iránt is. Ez az igény annál erőteljesebb, minél inkább közeledünk az újkor felé: a levéltári anyag mennyisége ui. korával fordított arányban növekedvén egyre nehezebben áttekinthetővé válik — holott ugyanakkor, természetesen, ezzel párhuzamosan nő a benne rejlő adatok száma is. Mindennek következtében válnak hovatovább egyre kevésbé kielégítővé a levéltári anyag hagyományos,, többnyire még irattári eredetű, kevéssé részletes segédletei — és válik alkalmatlanná az adatok közzétételére a hagyományos, teljes szövegeket közlő forráskiadási forma is. A levéltári anyag hozzáférhetővé tételének modern útjává így válik egyre inkább a tartalmi regeszta vagy még inkább azon belül is az egyetlen adatra mutató tematikai feltárás, dokumentáció. Az ilyen egyetlen fajta adatra irányuló feltáró munkának természetesen mások a követelményei, mint a hagyományos forráskiadásnak: mindenekelőtt magának a kutatott tárgynak igénylik rendkívül szabatos és pontos körülhatárolását, másrészt az így feltárt adatok közzétételénél is a legszigorúbb formai egyöntetűséget követelik. Hiszen akár egyik, akár másik követelmény figyelmen kívül hagyása a feltárt és közzétett igen nagyszámú adatban az eligazodást nagyon megnehezítheti: áttekinthetetlenné teheti azt. Mind koncepciójában, mind kivitelében szigorúan — a hagyományos forrásfeltáró és forrásközlő munkákhoz képest másképpen is — fegyelmezett munkát kívánva tervezőjétől és kivitelezőjétől egyaránt. 10*