Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - IRODALOM - Borsa Iván: Szegedi könyvtár és levéltár. A József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára, Szeged Városi Somogyi Könyvtár, Csongrád Megyei Könyvtárközpont, Csongrád Megyei Levéltár. Előzmények és az 1971. évi országos tervpályázat eredménye. Szeged, 1971. / 145–147. o.

IRODALOM SZEGEDI KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR A József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára, Szeged Városi Somogyi Könyvtár, Csongrád megyei Könyvtárközpont, Csongrád megyei Levéltár. Előzmények és az 1971. évi országos tervpályázat eredménye Szeged, 1971. 67 1. Köztudott, hogy Magyarországon levéltári célra ez ideig csak egyetlen épület született, a Magyar Országos Levéltár Bécsi kapu téri otthona. A levéltárosok nagy érdeklődésssel figyelnek fel minden olyan próbálkozásra, törekvésre, amely új levéltári épület létrejöttét célozza. Most egy olyan kezdeményezésről tudunk beszámolni, ami túljutott az első akadályon, és remélhető, hogy belátható időn belül eredményre vezet. Szegeden olyan új kultúrpalotát terveznek, amely három könyvtári intézmény, könyvtár és hanglemezbolt, valamint a Csongrád megyei^ Levéltár otthona lesz. Szeged megyei jogú Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az épület megtervezésére nyilvános pályázatot hirdetett, titkosan kezelve a 'beérkezett pályaműveket azok elbírálásáig. A pályázat beküldési határideje 1971. május 31. volt, s a 12 tagú bíráló bizottság június 6-án már elkészítette zárójelentését. (A bíráló bizottságban a Csongrád megyei és Szeged megyei városi Tanács megbízottain kívül helyet foglaltak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a József Attila Tudományegyetem, a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egyesület képviselői. A bíráló munkában 6 szakértőt is meghallgattak, köztük a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságának megbízottját és a , Csongrád megyei 1. sz. Levéltár igazgatóját.) Az új épület létrehozásában érdekelt minisztériumok és tanácsok ügyszeretetét és nagyvonalúságát dicséri, hogy reprezentatív kiadványban ismertetik a tervpályázatot és eredményét, s ebben bemutatják a díjazott és megvásárolt pályaművek jellemző részleteit azzal a szándékkal, hogy segítsék a további elképzelések, a beruházási célok kialakulását, és egyszersmind dokumentálják a közös könyvtárépítés történeti előzményeit is. A Somogyi Károly esztergomi kanonok által 1880-ban alapított városi könyvtár és az első világháború után szervezett egyetemi könyvtár egyesítésének és elhelyezésének kérdése többször felmerült, de megoldást nem sikerült találni. Csongrád megyében ugyanakkor a levéltári anyag elhelyezése is megoldatlan, s a Csongrád megyei Tanács székhelyének Hódmezővásárhelyről Szegedre történt áttelepülése kapcsán a megyei könyvtárhálózat módszertani központjának Szegeden történő elhelyezését is biztosítani kellett. E négy, közeli kapcsolatban álló intézménynek egy épületben való elhelyezése az erőknek olyan összefogását kínálta, amit a szegedi illetékesek nem mulasztottak el megragadni. Az egyes intézmények közös székházba költözésük után is megtartják szervezeti és működési önállóságukat, de az épületet — közös gondnokság útján —közösen üzemeltetik, és közösen használják a valamennyi intézmény működéséhez nélkülözhetetlen és közösen létesített segédüzemeket (fotólabor, könyvkötészet, sokszorosítás stb.) is. A Dóm tér — Somogyi utca — Zrínyi utca •— Eötvös utca által határolt tömb jelentős része áll az épület céljainak rendelkezésére. Ha a Zrínyi utcai két saroképület a terv kivitelezése után megmarad, úgy helyük későbbi fejlesztés során még valamelyes bővítést is lehetővé tesz. — Ez az elhelyezés minden tekintetben kielégíti a levéltár telepítésének azt a kívánalmát, hogy a levéltár lehetőleg az egyetem közelében legyen, s korlátozott mértékben azt a kívánalmat is figyelembe veszi, hogy további bővülés számára hely álljon rendelkezésre. A díjazott és így a kiadvány által bemutatott tervek mind messzemenően figyelembe vették a Csongrád megyei Levéltár elkülönítését a könyvtári intézményektől. Az elkülönítés horizontális és vertikális megoldással egyaránt történt. A vertikális elgondolások közül van olyan (1. sz. terv), amely az épületet két, csak emeleti híddal összekötött részre bontja, amiből a kisebbik teljes egészében a levéltár raktára. Az elkülönített megoldás teljesen megfelel a tervpályázati kiírás irányelveinek, s a levéltár szempontjából feltétlenül szükséges. Ugyanakkor alaposan megkérdőjelezendő a 22. és 25. tervnek az a megoldása, amely a levéltár raktárait két földalatti szinten képzeli el. Az 1879-es nagy árvíz és a még mindannyiunk emlékezetében élő 1970. évi árvízveszély arra figyelmeztet, hogy 10 Levéltári Közlemények I.