Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

14 Kállay István F) Levéltár (létesítés, fenntartás, dologi és személyi ellátás, működés szabályozása, ellenőrzés, költségek). A családülés hatáskörét, magánigazgatási szervről lévén szó, jogszabályok nem szabályozták. Felügyeleti szerve nem volt; maga gyakorolt felügyeletet a család egyéb igazgatási szervei (úriszék, tisztiszék stb.) felett. II. A családülés szervezetének és hatáskörének fentebbi áttekintése nyilvánvalóvá tette, hogy az ülés célja a család közös dolgainak előmozdítása volt. Ez elsősorban a közös ingatlan- és pénzvagyont, az úrbéri és kegyúri ügyeket, a közös pereket, a jogszolgáltatást és a családi levéltárat jelentette. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy mindezek a fenti hatáskör által körülhatárolt feladatok a családülés működése során hogyan valósultak meg. A) Ingatlan vagyon (jövedelmek) A családülés egyik legfontosabb feladata volt a család közös javainak igazgatása, a jövedelmekről készült számadások felülvizsgálata. A közös javak kétféle módon jöttek létre: a) a családtagok a közös kiadások fedezésére birtokaik bizonyos (nem nagy) részét közös jószágnak minősítették, vagy b) valamely hagyományt — rendszerint az esetleges viták meggátlása céljából — nem osztottak fel. Természetes, hogy a közös javak, illetve azok egy részének elzálogosítása, elidegenítése nem történhetett a családülés hozzájárulása nélkül. így váltotta vissza pl. 200 000 Ft-ért a Csáky család 1774. október 24-i ülése Margita (Bihar m.) birtokot, „mivel az a pénz kamatainak kétszeresét jövedelmezi".

109 1798-ban a Bánffy család ülése elmarasztalta Bánffy Istvánt,,amiért a közös jószágnak minősített birtokrészét elidegenítette. Az állásfoglalás szerint „a családtagok sem cserét, sem eladást nem hajthatnak végre a családtól nyerendő egyetértés nélkül.

110

" A Lónyay család 1818. szeptember 28-i nagylónyai ülésén az idősb atyafit bízták meg Pócspetri (Szabolcs m.) helység zálogból való visszaváltására.

111 A Dessewffy család 1818. november 1-i mádi ülése úgy határozott, hogy a mádi szőlőket, mivel nem hoznak elég hasznot, el kell adni.

112 A közös jószágokat igazgató tisztek a családülésnek nyújtották be számadásaikat, így tárgyalt pl. a Dessewffy család 1781. november 3-i tállyai ülése a tiszántúli jószágok jövedelméről, illetve rendelte el 1787. július 16-i enyickei ülésén ezen birtokok összeírását.

113 A Bánffy család ülése a számadás idejét s módját is pontosan előírta. Az 1799. április 30-i ülésen a szenteleki (Bihar m.) közös jövedelmekről jelentettek a tisztek.

114 A Csáky család 1799. október 15-ihotkóci ülésén a család ügyésze mutatta be a bihari javak összeírását, amit a jegyzőkönyvhöz csatoltak. A Csáky család ülése a számadások felülvizsgálata során tapasztalt hiányokról a számadóktól kötelezvényt kért. Az észlelt hiányok behajtása vagy korrigálása évekig tartó huzavonát jelentett. A család 1839. június 1-i pesti ülése úgy határozott, hogy a 109 P 74. Fasc. 39. No 2. 1774. okt. 24. 110 P 14. 4. tétel, 1798. jan. 12. 111 P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1818. szept. 28. 112 P 92. Fasc. 56. Mád (Zemplén m.), 1818. nov. 1. ii3 p 9

2. Fasc. 56. Tállya, 1781. nov. 3., Enyicke, 1787. júl. 16.; Tállya, 1792. máj. 7. 114 P 14. 4. tétel, 1797. ápr. 27., 1799. ápr. 30. -