Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

94 Bogdán István A három grafikon adatait együttesen értékelve és — természetesen fenntartással — általánosítva, néhány óvatos megjegyzést tehetünk. Úgy tűnik, hogy a tájtól függetlenül, így országosan 6 területnagyság általánosült. A 100 négyszögöl a kapásra, 600 és 800 négyszögöl a pozsonyi mérőre, 1000 négyszögöl a kaszásra, 1200 négyszögöl a holdra és a kaszásra, végül 1600 négyszögöl a holdra. így tehát néhány korábbi közkeletű „norma" körvonalait vélhetjük felfedezni. Az egyik az, hogy 2 pozsonyi mérő egyenlő 1 holddal, illetve megfordítva. A másik az, hogy a hold vagy 1200 vagy 1600 négyszögöl. Attól azonban óvakodnunk kell, hogy ezt ténylegesen általánosnak ítéljük, illetve, hogy a holdhoz a közkeletű „kis magyar", illetve „kataszteri" jelzőt hozzátegyük. Forrásaink egyiket sem említik, s az utóbbi jelzőről pedig tudjuk, hogy csak az 1850. évi telekadó-ideiglen rendelet vezeti be.

18 5. Befejezés A befejezés elé kívánkozott volna egy fejezet az 1828. évi és az 1786-os adatok összehasonlításáról. Ezt azonban csak az esetben tehetnénk meg eredményesen, amikor ugyanazon törvényhatóságra mindkét forrásban van négyszögöl adat. Sajnos, csak 1 kerületnél (Jász-Kun) és 3 városnál (Buda, Sopron, Székesfehérvár) ez a helyzet, de ezeknél sem mindegyik művelési ágnál; ráadásul a közölt mérték mindkét esetben csak 1 városnál (Sopron) azonos. így az összehasonlítástól jelenleg eltekintettem, arra az időre halasztva azt, amikor — további kutatás és keresztmetszet készítés után — helyi földmértékeinket összefoglalóan tárgyalhatom majd. Néhány általános észrevétel azonban lehetséges és szükséges is. Az egyik az, hogy az 1786-ban megismert mértékek — font, hold, icce, kapás> kaszás, kila, mérő, napszám, pózna, pozsonyi mérő, szekér, véka, vontató

19 közül három — az icce, mérő, pózna — 1828-ban nem szerepelt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ez időben már nem éltek vele. Az icce ugyanis a kertművelés mértéke volt és 1828-ban ezeket a szántóhoz parifíkálták, A pózna 1786-ban is kivételes: 1 helységben szerepelt csupán, ott is tanyaföldi mértéke volt a rétnek. Könnyen lehet, hogy ezért 1828-ban megjegyzés nélkül kaszásra számították át. A mérő azonban 1786-ban általános mérték volt, 1828. évi hiányát már nehéz megmagyarázni. Lehetséges, hogy 1786-ban is már a pozsonyi mérővel volt azonos csak a pozsonyi jelzőt nem tették ki.

20 Az sem valószínűtlen, hogy 1828-ban ezeket az esetleges helyi mérőket probléma nélkül parifikálták a pozsonyi mérővel, illetve hozzátették a pozsonyi jelzőt. S sorolhatnánk tovább az elvi lehetőségeket, de becsületesebb bevallani, hogy e jelenség okát jelenleg még nem tudom megadni. A másik észrevétel az előbbiek fordítottja. Az 1786-ban nem, 1828-ban azonban szereplő mértékek: boglya, bravi, emerl, fertály, karó, köblös, lánc, mérték, nyilas, rét, szántó, szekció, zapator problémája. Ezek jelentős többsége azonban akkor azért nem szerepelhetett, mert a vonatkozó törvényhatóságtól 1786-ban nem volt adat.

21 így most a rostán csak négy mérték marad fenn. Problémás a köblös Veszp18 Vö. Bogdán i. m. 154. p. 19 Uo. pp. 195—202. 20 Vö. uo. 200. p. 21 Vö. uo. pp. 164—172.