Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.
Helyi földmértékeink 1828-ban 63 2310 2100 1610 1050 70 70 55 H0LP| BRAVi I ZAPA TQR 2200 SZÁNTÓ ] S Z Ö L 0 HOLD U M E BUCCARI TENGERMELLEK 6. A Tengermelléken alkalmazott egységnyi földmértékek négyszögöl nagysága 1828-ban, művelési ág szerint, törvényhatóságonként tájrendben. A Felvidéken 3 megye és 9 város adata áll rendelkezésünkre, a területi teljesség tehát 14 illetve 39%. Viszont figyelembe vehetjük azt, hogy a 9 város 5 másik megyében fekszik, így a megyei helyzet valamit javulhat, maximálisan azonban 44%. A szántónál a hold 2/1200, 2/1600, a napszám 1/1200, a pozsonyi mérő 3/400,1/480, 3/600, 2/600—900, 1/3200 négyszögöl. A rétnél a kaszás 1/600, 2/800, 1/1200, 2/1600, az embervágó 1/800, a hold 1/1600, a pozsonyi mérő 1/480, 1/696, 1/800, 1/3200 négyszögöl. A szőlőnél a kapás 1/75,1/100, a napszám 1/75 négyszögöl. Ezek szerint a szántónál a hold egyforma előfordulású, de ha a napszámot is figyelembe vesszük, akkor az 1200 négyszögöl a gyakoribb nagyság. A pozsonyi mérőre jellegzetes a szélső érték, a 400 öl Szepesben és Máramarosban, a 480 öl Pozsony városban, Gömörben pedig a 3200 négyszögöl. Gyakorinak a 600 négyszögöl tűnik. A rétnél a kaszás — az embervágót is figyelembe véve — a 800 öl a gyakoribb, illetve a holdat is tekintetbe véve azonos előfordulású az 1600 öles nagyság. A pozsonyi mérőre speciális itt is a 480 öl Pozsony városban és 3200 öl Gömörben, csatlakozik hozzájuk a nagyszombati 696 négyszögöl. A szőlőnél a kevés adat miatt legfeljebb csak annyit állapíthatunk meg, hogy a kapást és a napszámot együtt tekintve a 75 négyszögöles nagyság tűnik gyakoribbnak. A táj mértékegység alakító hatását a speciálisnak jelölt mértéknagyságokban vélhetjük felfedezni (1. grafikon). A Dunántúlon 3 megye és 7 város adatszolgáltató, a területi teljesség így 25 illetve 77%. A városok közül azonban 5 város 3 másik megyében fekszik, a helyzetjavulás maximálisan 50% lehet. A szántónál a hold 1100—1200 öles adata a régi urbárium előírása, nem lévén gyakorlatban, nem kell figyelembe vennünk, a többi: 3/1200, 1/1500—1600 négyszögöl, a pozsonyi mérő 4/600,1/750—800, 1/800 és a szekció 1/4000—4200 négyszögöl. A rétnél a kaszás 2/900 és 1/1200, a pozsonyi mérő 2/600, 1/602, a rét 1/1870 négyszögöl. A szőlőnél a kapás 1/75, 1/80, 3/100 négyszögöl, a hold 1/1200, a pozsonyi mérő 1/75, 1/600, a font 1/64, 1/75, az emerl 1/800 négyszögöl. A szántónál tehát az 1200 öles hold a gyakoribb és a 600 öles pozsonyi mérő, speciális pedig a székesfehérvári szekció 4000— 4200 négyszögöles nagyságai A rétnél a 900 öles kaszás és a 600 öles pozsonyi mérő a gyakoribb, speciális az esztergomi 602 öles pozsonyi mérő mellett használt 1807 öles rét. A szőlőnél a 100 négyszögöles kapás a gyakoribr], jellegzetes, hogy Ruszton a kapás, font, pozsonyi mérő egyaránt 75
