Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

58 Bogdán István szekér és a vontató. A szőlőre általános a kapás és a pozsonyi mérő, ritkább a hold. Speciális Pest megyében és városban —. a kapás és a pozsonyi mérő mellett — a fertály, Budán pedig a mérték. Mindhárom művelési ág egyes mértékeire van négyszögöl adatunk is. Tiszántúl. A szántóra általános a hold és a pozsonyi mérő. Speciális mérték'öt is van. Közülük elterjedtebb a köblös: Ugocsában, Biharban — a véka mellett —, Békésben — a hold, véka, lánc mellett. Ilyen a véka: Biharban — a köblös mellett —, Békésben — a hold, köblös, lánc mellett —, Csanádban — a hold, pozsonyi mérő mellett — és Arad megyében — a hold és pozsonyi mérő mellett. Ritkább a szántó: Szegeden — a hold mellett — és Krassóban — a pozsonyi mérő mellett. Csak Debrecenben dívik — a hold és a pozsonyi mérő mellett — a nyilas, Békésben pedig — a hold, köblös, véka mellett — a lánc, közelebbről Kőröstarcsán éltek vele. A rétre általános a kaszás — amelyet Biharban s Ugocsában embervágónak neveztek — és a pozsonyi mérő. Speciális Nagybányán — a kaszás mellett — és Hajdúban a szekér, Biharban pedig — az embervágó és pozsonyi mérő mellett — a köblös. Szintén csak egy helyen szerepel a boglya: Debrecenben — a pozsonyi mérő mellett —, valamint a rét: Csongrádban — a pozsonyi mérő mellett. A szőlőre általános a kapás és a pozsonyi mérő, ritkább a hold. Speciális Biharban — a kapás és a pozsonyi mérő mellett — a köblös. Négyszögöl adat van mindhárom művelési ág egyes mértékeire. • Horvát-Szlavónország. A szántóra általános a hold és a pozsonyi mérő. Speciális mérték nincsen. A rétre általános a kaszás és a pozsonyi mérő, ritka a hold. Speciális mérték szintén nincs. A szőlőre általános a kapás és a pozsonyi mérő, ritka a hold. Speciális a Várasd megyei karó. Mindhárom művelési ág egyes mértékeire van négyszögöl adat. Tengermellék. A szántóra általános a pozsonyi mérő mellett a Fiumében speciális bravi (kert). A rétre nincs adat. A szőlőre általános — a kapás és a hold mellett — a Fiúméban speciális zapator (de csak mint név, mert kapást jelent) és a bravi (kert). A táj mértékalakító hatását, illetve az egyes tájakra jellemző mértékeket vizsgálva, a következők szerint summázhatjuk a helyzetet. A Felvidéken szereplő speciálisabb mértékek e tájra nem jellegzetesek, más tájon is megtalálhatjuk ezeket, A Dunántúlon Veszprém megyére speciális a köblös és a véka, ezek viszont más tájon is szerepelnek, a Székesfehérvárott használt szekció viszont csak e városra jellegzetes. A szőlőnél a Fertő vidékére jellegzetes a font, csak Kőszegre pedig az emerl (akó). A Duna-Tisza közén a szántónál Hevesre és Nógrádra jellegzetes a kila, Hevesre és Borsodra a köblös, de ez még másutt is szerepel. A rétnél Hevesre jellegzetes a véka, Szabadkára a vontató. A szőlőnél Pest megyére jellegzetes a fertály, Budára pedig a mérték. A Tiszántúlon a szárítónál nagyobb területre jellemző a köblös és a véka. S emlékeztetve az előbbi tájra, azt mondhatjuk, hogy a köblös és a véka a Tisza mellékének jellegzetes mértéke. Ugyancsak jellegzetes Debrecenre a szántónál a nyilas és Békésre a lánc. A rétnél Debrecennél találunk jellegzetesét: a boglyát, s részben annak nevezhetjük Biharban a köblöst. A szőlőnél szintén csak ezt a bihari köblöst említhetjük. Horvát-Szlavónországban csak a szőlőnél van jellegzetes mérték, ez is csak Várasd megyében: a karó. A Tengermelléken Fiúménak jellegzetes mértéke a szántóra és szőlőre használt bravi (kert) és a szőlőre használt zapator (kapás). Az egyes mértékek nagyságrendjének táji jellegzetességét, illetve a táj mértéknagyság alakító hatását megnyugtatóan csak az esetben vizsgálhatjuk, amikor négyszögöl adatok is rendelkezésünkre állnak; az egyéb mértékek egymáshoz való arányosítása ugyanis eléggé bizonytalan. A Felvidékre az 1., a Dunántúlra a 2., a Duna-Tisza közére a 3., a Tiszántúlra a 4., Horvát-Szlavónországra az 5. és a Tengermellékre a 6. grafikon ábrázolja ezeket az adatokat. Kevés lévén az adat, az általánosítással vigyáznunk kell. A következő vizsgálatok során, ezekbe már a grafikonokat is bevonva, az egyes mértékek azonos nagyságának megállapításánál a megyét és várost együtt, tehát törvényhatóságokként számítom, az előfordulást a számlálóban jelölve, pl. 2/1200. Ismételten figyelmeztetnem kell azonban arra, hogy egyazon törvényhatóságnál ugyanazon művelési ágra több mérték is előfordulhat.