Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Komjáthy Miklós: A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójáról / 33–49. o.

A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójáról 47 Ennek a merész újítónak alakja nehezen illeszkedik a X. századvég hagyományos képébe. De vajon a kép, vajon a hagyományosan rajzolt miliő híven tükrözi-e az egykori valóságot? Géza személyiségét és országát szinte csakis a nyugati források világánál vizsgáltuk. Ezek politikai szemléletét és frazeológiáját követve azt kutattuk: elismerhették-e Nyugat szuverénjei egyenrangú félnek a keleti, félig még barbár fejedelmet, aki közeledni kívánt hozzájuk? Megvoltak-e a feltételek ahhoz, hogy a nyugati feudalizmushoz hasonulni akaró uralkodó megtegye az első lépéseket országa gyökeres átalakításához? A nagyfejedelem életművének lehetőségeit, korlátait, értelmét és értékét vizsgálva, vajon nem helyesebb-e a kérdést így feltenni : A keleti, barbár fejedelem, aki felismerte, mit jelent népe számára nyugati módon élni, cselekedhetett-e nyugati szuverénként egyház és világ dolgaiban? Kötötték-e minden körülmények között és maradéktalanul a szabályok, előírások és feltételek, amelyek a már megmerevedett hierarchiájú, nyugati feudalizmusban kötötték az uralkodókat, Gézát is, amikor országa és népének társadalma átszervezéséhez fogott?

49 A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójára vonatkozó feltevést az a válasz igazolja, vagy nem igazolja majd, amely választ ezekre a kérdésekre a X. századvégi Magyarország társadalmi és politikai életét, a kelet-európai és a nyugat-európai fejlődést egyaránt figyelembe véve s a keleti és nyugati forrásokat egyaránt mérlegre téve, fog adni a magyar történettudomány.

50 Komjáthy Miklós ОБ ИЗДАТЕЛЕ ДОКУМЕНТА ОБ ОСНОВАНИИ МОНАСТЫРЯ В ВЕСПРЕМВЁЛДЬ Миклош Комяти Наиболее древним достоверным документом, хранимым в Венгерском Национальном архиве, является грамота короля Кальмана об обеспечении льгот женскому монастырю в Веспремвёльдь, которая представляет собой переписку документа об учреждении монастыря, изданного королем Иштваном на греческом языке и не имеющего даты. Переписанный доку49 Dolgozatomban a gyér forrásadatokból közvetlenül rekonstruálható külső körülményekbe igyekeztem beágyazni Balogh Albin hipotézisét. A nyugati feudalizmus világából nézve Géza fejedelem Magyarországát, valóban alig tűnik elképzelhetőnek, mint jóformán valamennyi historikusunk utalt rá, hogy egy félig még „barbár", keleti uralkodó egyházszervezéshez lásson, oklevelet bocsásson ki, vagy éppen pénzt veressen. Az egyházszervezés kezdeteiről ugyan eddig is voltak konkrét adataink, Quedlinburg pedig azt bizonyítja, hogy a nyugati világ, ha nem is egyenrangú félként, de a maga politikai formanyelvén is uralkodónak (,,rex"-nek?) ismerte el a magyar nagyfejedelmet. Legutóbb azután Makkal László kitűnő tanulmánya („Les caractères originaux de l'histoire économique et sociale de l'Europe Orientale pendant le Moyen Age." Acta Historica Acadamiae Scientiarum Hungaricae. 1970. (Í6.) évi 261—287.1.) utalt a kelet-európai fejlődés, hogy úgy mondjam, öntörvényűségére. Nagyon helyesen emelte ki, hogy Kelet-Európát s az ott kialakult államokat nem lehet egyszerűen Nyugat peremterületének tekinteni. A volgai bolgár és kazár államok már igen korán rendelkeztek a feudális államiság ismérveivel. „Il est donc à noter que le processus de la formation d'États féodeaux s'était réalisé en Europe orientale, non pas en allant depuis l'ouest vers l'est, mais bien au contraire, depuis les confins de cette région vers son intérieur; la formation des États russe, polonais et hongrois signifie le terme de ce processus." (il h. 263., 272—273. 1.) 50 Ez a dolgozat, valamivel rövidebb formában, három évvel korábbi fogalmazatként francia nyelven megjelent a Fö/ay-Emlékkönyvben (Mélanges offerts à Szabolcs de Vajay. Braga 1971).