Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára egyes adatainak gépi segítséggel történő feldolgozása / 3–32. o.

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁRA EGYES ADATAINAK GÉPI SEGÍTSÉGGEL TÖRTÉNŐ FELDOLGOZÁSA* Az elmúlt három évtized technikai fejlődésének Holdat érő eredményei az embert már nemcsak a fokozott fizikai igénybevételtől kímélik meg egyre jobban, hanem a szellemi munkát is egyre erősebb mértékben forradalmasítják. Az elektronikus szá­mítógépek percek alatt oldanak meg olyan problémákat, amelyeknek emberi aggyal és kézzel történő megoldása heteket-hónapokat venne igénybe, vagy talán belátható időn belül nem is lehetne erre számítani. (A mayák írását csak ilyen gépek segítségével sikerült megfejteni.) A gépek sok munkát tudnak levenni az ember válláról, ezzel azt biztosítják, hogy ugyanazt az eredményt kevesebb ember és rendszerint lényegesen rövidebb idő alatt tudja elérni. Különösen jelentős a gépi segítség akkor, ha az adatok nagy tömegét keJl a gépeknek feldolgozni ok. Már az elektromechanikus berendezések, a hagyományos lyukkártya-rendszerek (pl. Hollerith) is nagy segítséget jelentettek elsősorban a statisztikusoknak az adattömegek rendszerezésében és összegezésében. Nálunk az elmúlt évtizedben rohamosan terjedő elektronikus adatfeldolgozó gépek teljesítménye viszont ezekét sokszorosan meghaladja. Ma már nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal, hanem az államapparátus más intézményei, a vasút, a posta, a bankok és a nagy vállalatok egyre gyakrabban veszik igénybe e gépek segítségét, hogy megbirkózzanak az adatok reájuk nehezedő egyre nagyobb tömegével. Kézenfekvő, hogy az ugyancsak hatalmas adattömeget őrző levéltárak munkájá­nak korszerűsítése vonatkozásában is felmerült a szellemi munkát segítő gépek igény­bevételének lehetősége. A Levéltári Közlemények már 1963-ban (XXXIV. évf. 190— 193.1.) röviden felhívta a figyelmet agépi adatfeldolgozás jelentőségére. A Levél­tári Szemle 1968-ban (264—266.1.) számolt be arról a nagyarányú elektronikus adat­feldolgozásról, amellyel a mormon Genealógiai Társaság Salt Laké City-ben dol­gozza fel az Európában mikrofilmre vett anyakönyvek adatait. A következő számban (289—303.1.) látott napvilágot Gál Judit tájékoztatója Az ügy vitelgépesítés és a lyuk­kártya-rendszerű gépi adatfeldolgozás néhány alkalmazásáról. — Nemzetközi levél­tári fórumok előtt először az olasz Elio Califano tartott előadást az V. Nemzetközi Levéltári Kongresszuson Brüsszelben (Archívum 1964. évf.), de referátumára a meg­jelent több száz levéltáros közül csak néhányan voltak kíváncsiak. Califanot az érdek­lődés hiánya nem csüggesztette el, hanem folytatta kísérleteit, s legújabban átfogó ta­nulmányban fejtette ki álláspontját a levéltári munka és a gépi adatfeldolgozás össze­függéseiről (Etude sur la possibilité d'appliquer les moyens électroniques et mecano­graphiques au traitement de la documentation archivistique et á la gestion des services d'archives. Kézirat. Róma 1969). — Ma már a gépi adatfeldolgozás alapismereteinek * Tekintettel a téma újszerűségére a szerkesztőség várja az — elsősorban elvi módszertani jellegű — hozzászólásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents