Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.

368 Krónika 01 Béralap 02 Egyéb szem. kiad. 03 Fenntartás 05 Beszerzés 1968. évi előirányzat 3 566 000 253 000 1 373 000 65 000 1970. évi felhasználás 4 587 000 854 000 3 440 000 954000 Növekedés 1 021 000 601 000 2 067 000 889 000 Összesen 5 257 000 9 835 000 4 578 000 Az Országos Levéltár 1968. évi költségelőirányzata (6 114 000) és a két országos levéltár 1970. évi felhasználása (8 583 000) között a növekedés 2 469 000 forint. Százalékban kifejezve: az Országos Levéltár (illetve: országos levéltárak) 1970. évi felhasználása az 1968. évi előirányzathoz képest 40, a tanácsi levéltáraké 87%-kal növekedett. Legszembetűnőbb a növekedés a tanácsi levéltárak beszerzés (05) rovatán: az 1970. évi felhasználás az 1968. évi előirányzatnak közel 15-szöröse. Az 1968. évi költségelőirányzatban az Országos Levéltár kerete 857 000 forinttal magasabb volt, mint a tanácsi levéltáraké, az 1970. évi felhasználás viszont a tanácsi levéltárakban 1 252 000 forinttal haladja túl az országos levéltárakét. (I. tábla.) A fenti számadatokból természetesen a fejlődést nem lehet mechanikusan végigkövetkeztetni. Egyrészt általánosságban számolnunk kell az árszint mozgásával, ami éppen ezekben az években erősebb volt, mint a megelőző évtizedben. Másrészt még inkább a tanácsi levéltárak javára billenti a mérleg nyelvét, hogy egyes helyeken a felújítás mellett jelentős olyan ráfordítások történtek (pl. Borsod és Heves megyében), amelyek a tanács költségvetésében nyertek elszámolást. Ugyanez a helyzet a Somogy és a Tolna megyei levéltár évkönyvével is: ezek megjelentetéséről a tanács gondoskodik, anyagi fedezetük tehát a levéltár'költségvetésében nem jelentkezik. Debrecenben az időszaki és részfoglalkozású alkalmazottakat a megyei tanács költségvetése terhére foglalkoztatták, Egerben a fogyóanyagokat negyedévi igénylés alapján ugyancsak a megyei tanács bocsátja a levéltár rendelkezésére, a takarítást és a fűtést a tanácsi gazdasági hivatal végezteti, így a levéltár költségvetését ezek egyike sem terheli. A fentiek azt az örvendetes tényt jelölik, hogy a tanácsi levéltárak fejlődési üteme globálisan meggyorsult, remélhetőleg továbbra is tart, és így lépésről lépésre behozhatnak valamit abból az elmaradásból, ami az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak között kialakult, sőt a tanácsosítás előtt évről évre növekedett. De nem hallgathatjuk el, hogy ennek a folyamatnak szépséghibája is van: ez a fejlődés nem egyenletes, egyes levéltárak továbbra is egy helyben topognak, és jelenleg lényegébén azon a szinten állnak, amelyen annak idején a tanácsok átvették őket. Amíg például Tolna megye költségvetése az 1968 elejinek többszöröse lett, Fejér, Hajdú vagy Pest megyéé megkétszereződött, addig Szentesen (162 ezer helyett 177 ezer) vagy Zalaegerszegen (147 ezer helyett 158 ezer) alig változott. A Levéltári Igazgatóság egyik főfeladata, hogy lehetőségei szerint a tanácsi levéltárakban — a lemaradottak felzárkóztatásával — megközelítőleg egyenletes fejlődést szorgalmazzon. * Az Országos Levéltár tetőzetének felújítási terve már 1967-ben elkészült, a kivitelezésre azonban csak 1970-ben kerülhetett „sor. A tervidőszakban megtörtént az épület bekapcsolása a távfűtési hálózatba, a dolgozószobákban és a raktárakban pedig — állandó, egyenletes hőmérsékletet biztosító — hőszabályozó szelepeket szereltek fel. Az Új Magyar Központi Levéltár vezetősége sok időt és erőfeszítést fordított a tervbe vett új levéltári épület előkészítő munkálataira. Az évközben elkészült tanulmánytervek elemzése és bírálata után indult meg a tervezés második fázisa, melyhez a levéltár szöveges programtervet juttatott el a tervező intézetnek. (Sajnos, a levéltár épületével kapcsolatosan időközben nem várt nehézségek merültek fel, s illetékesek az intézmény elhelyezését a jelenleg is használt épület további helyiségeinek átadásával és felújításával kívánják megoldani.) A Fővárosi Levéltárban a bazilikái raktárrészleg villamos berendezésének régóta esedékes teljes felújítása több hónapos munkával megtörtént. A Baranya megyei Levéltár irodahelyiségei központi fűtést kaptak. A levéltár az év folyamán fotólaboratóriumot létesített. A Bács-Kiskun megyei Levéltár irodahelyiségében galériaépítés révén a hasznos alapterület 23 m

2-rel növekedett. A nedves földszinti és pinceraktárak elektromos szellőzőberendezést kaptak. Gyulán a levéltár által használt épületszárny külsejét tatarozták. A Csongrád megyei 1. sz. Levéltár makói részlegében egy második dolgozószobát is berendeztek, ami a kutatók jobb elhelyezését és a levéltári munka zavartalanságát egyaránt biztosítja. Sopronban az év folyamán a megyei részlegben az eddig raktározási célokat szolgáló folyosó kiürítésével (az anyag elhelyezésére a járási tanács egy 75 m

3 térfogatú