Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után 311 a) Ha ui. a törvényhozótól függ, hogy ilyenfajta kollegiális hatóságokat alkosson, úgy azt is megteheti, hogy a szövetségi alkotmány által rögzített legfelsőbb szintű végrehajtó szervek hatáskörét a közigazgatásban állandóan csökkenti.

30 Ezáltal viszont a közigazgatást nagymértékben kivonja annak a kormánynak befolyása alól, amelyet pedig a szövetségi elnök és a Nationalrat, vagyis rajtuk keresztül közvetve a nép állított a helyére. Eltűnnék ezzel a kormány parlamenti felelőssége is. Ezeknek a körülményeknek az együttes hatása azután az alkotmány által rögzített államszerkezetet veszélyeztetné. — Ilyen messzire azonban még nem vezetett ez a fejlődés. b) Noha igen örvendetes az, hogy a kollegiális rendszer értelmében a kollegiális hatóságok tagjai tevékenységük során nincsenek utasításhoz kötve, az eddigi folyamat mégis azt mutatja, hogy az ehhez fűzött nagy várakozás az esetek egész sorában nem teljesedett be. Ahol a szakértői elem van túlsúlyban, mint pl. az agrártanácsoknál, a legfelsőbb szabadalmi^

03 és védjegytanácsnál, ott nem jelentkeztek negatív észrevételek. A fegyelmi bizottságok működése azonban már kevésbé volt hibamentes, mert az azok keretében működő, a hivatalnoki karba tartozó kollégák az elöljárói befolyástól mégsem voltak mindig oly mértékben mentesek, amint azt a törvény megkívánja. Legrosszabbul azok a kollegiális szervek működtek, amelyekben a túlsúly az érdekképviseleteké. A Közigazgatási Bíróság idevonatkozó megállapításainak áttekintése esetenként azt a benyomást kelti, hogy ezek független helyzetüket gyakran önkényeskedésre használták fel. Azt a feladatukat, hogy működésük során lássák el a nem valóságos közigazgatási bíráskodás teendőit, ezek a kollegiális hatóságok csak részben teljesítették, emiatt jelentős nyomatékkal jelentkezett az a követelés, hogy vessék őket a Közigazgatási Bíróság ellenőrzése alá.

31 A földreformügyekben ezek a vegyes hatóságok különleges szerepet töltenek be. Fennmaradtak az 1883-ban kialakított tagosítási bizottságok, melyeknek legfelső szintű fellebbviteli fórumaként a szövetségi alkotmány bírákból, közigazgatási hivatalnokokból és más szakértőkből álló bizottságról gondoskodott. Ezt az intézményt végül a szövetségi alkotmány 1929-es novellája agrártanácsokká szervezte át és így építette be az alkotmányba. A földreformot illetően a hatáskör a szövetségi alkotmány 12. fejezet (1) bek. 5. pontja szerint úgy alakult, hogy az alapvető szabályozás a Bund, a végrehajtás törvényi rendezése és lebonyolítása pedig a tartományok feladata. A 2. fejezet úgy rendelkezik, hogy ezekben az ügyekben tartományi és felsőbb szinten is tanácsok járnak el, amelyek elnökből, bírákból, közigazgatási hivatalnokokból és szakértőkből állnak.

32 A legfelső agrártanácsot a szövetségi mező30 így foglal állást Wemer is: Kollegiale Verwaltungsbehörden mit richterlichem Einschlag, JB1. 1958. 217. 30a Vö. a szabadalmi törvény 74. §-ával (BGB1 259/1970): ez a szenátus a korábbi Szabadalmi . Törvényszéket váltotta fel, amelynek felállítását a hatalmi ágak megosztásáról szóló elvbe ütközés miatt alkotmányellenesnek minősítették (4837/1964. sz. döntvény). 31 Vö. az alkotmánybíróság tevékenységéről készült 1952-es, 1959-es, 1963-as és 1964-es jelentésekkel ; ilyen értelemben ír Antoniolli i. m. 346. és Wemer: Weisungsfreie Verwaltungsbehörden, ÖJZ. 1957. 66. — A szövetségi adóügyekben illetékes fellebbezési bizottságok keretében a törvényben meghatározott foglalkozási ágak által delegált és alkotmányos rendelkezés értelmében függetlenített tagok tevékenykedtek. (Vö. a szövetségi adóügyi rendtartás 263. és 270. §-ával). Ezek nem utolsósorban amiatt váltak be, mert határozataik a Közigazgatási Bíróság ellenőrzése alá estek. A szövetségi adóügyi rendtartás 292. §-a értelmében a tartományi pénzügyigazgatóság elnöke is panaszt tehet a Közigazgatási Bíróságnál a felek hátrányára csakúgy, mint előnyére. 32 E szenátusok szervezetét, feladatát és eljárását, valamint á földreformügyekkel kapcsolatban ténykedő egyéb hatóságok szervezeti alapelveit szövetségi törvényekkel kell szabályozni (vö.