Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

306 Ervin Melichar ezenfelül a szövetség tagjai a konstrukciónak megfelelően csak az egyes községek lehettek, vagyis a községlakosok közvetlen tagságát nem ismerték el, mégis — tényleges önkormányzati szerveknek tekintendők. A német Ostmark-törvény alapján magasabb fokú önkormányzatokként területi és városi kerületeket szerveztek* („Landkreise" és „Stadtkreise" elnevezéssel), mégpedig az államról vallott akkori felfogásnak megfelelően nem demokratikusan, hanem a „vezéri elv", a „Führerprinzip" alapján. A területi kerületek egyidejűleg az állami közigazgatásnak is helyi szerveiként működtek. Az önkormányzati hatáskörben jelentkező ügyeket a körzeti főnöknek megfelelő területi tanács látta el kinevezett tanácsosok közreműködésével. Erre hárultak a közjóléti feladatok is, és ennyiben a hajdani körzeti gondozási szövetségeket váltotta fel. A körzeti képviseletek újjászervezésére Ausztria önállóságának helyreállítása után sem került sor, noha az ideiglenes hatósági törvény 8. §-a értelmében a korábbi területi tartományi kerületek ügyeit ezeknek, az ideiglenes alkotmányban körvonalazott ideiglenes körzeti hatóságoknak kellett volna átvenniük. A körzeti önkormányzat megszervezésére 1962-ben, a községi jog újabb alkotmányjogi szabályozása idején sem került sor. A szövetségi alkotmánytörvénynek az ezen reform során újjászövegezett 120. §-a leszögezi, hogy községeknek magasabb területi egységekbe tömörítése és önkormányzati mintára történő megszervezése a legfelsőbb szintű alkotmányos szabályozás számára marad fenntartva. Ez idő szerint tehát általános körzeti önkormányzat nem létezik. Meghatározott célok elérése érdekében azonban a szövetségi alkotmánytörvény 116. fejezet (4) bek. értelmében is lehetőség nyílik községi szövetségek létrehozására. Amennyiben ezek a szövetségek községi belső hatáskört érintenek, annyiban az érintett községek jelentős befolyást gyakorolhatnak a szövetség tevékenységére. Az egyes szövetségi tartományokban ténylegesen számos ilyen községi szövetség működik, főként jóléti szövetség formájában. III. Az osztrák közigazgatási szervezetben bekövetkezett legfontosabb változások részben az államnak a szövetségi alkotmánnyal történt újjászervezéséből, másrészt pedig azokból az olyan újabb állami feladatokból vezethetők le, amelyek ellátása érdekében új utakra volt szükség. így került Sor sajátos struktúrájú különleges hatóságok megszervezésére és az önkormányzat erőteljes kiépítésére. Önkormányzat jött létre az eddigi territoriális (politikai-igazgatási), valamint szakmai-gazdasági vonalon kívül szociális és kulturális téren is. 1. Habár az első köztársasági alkotmány 1920-ból származik, az állami funkciókat a Bund, illetőleg a tartományok között megosztó szakaszai csak 1925-ben léptek hatályba. Csak ez évben következett be a közigazgatási szervezetnek a szövetségi alkotmány föderalisztikus felépítésének megfelelő újjáalakítása. Már 1918-ban törvényileg kimondták,

11 hogy megszűnik a közigazgatásnak állami, illetőleg önkormányzati igazgatásra történt felosztása — mindez azonban egyelőre csak program * A területi kerület ugyanúgy, mint a régi körzet, községeket és városokat fogott össze, a városi kerület egyetlen körzeti jogú városból állt. (Szerk.) 11 Az államhatalomnak a tartományokban történő átvételéről rendelkező törvény 9. §-a.