Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.
254 Kubínyi András osztrák városok sem hiányoznak azonban a budaiakkal kapcsolatot tartó települések közül. 340 Németországban természetesen a már több ízben emlegetett frank terület. Nürnberg mellett különösen Bamberg városát említhetjük, hiszen innen származtak Münzeren kívül a tanácstagságot betöltő Melmeisterek 341 és Lemmelek 342 is. Tanácstagot adott azonban Budának Köln is, Pach Jakab, illetve helyesen Jákob von dem Bach személyében. 343 Képviselve voltak még a magyar fővárosban konstanziak is. 344 Ezek a kapcsolatok az esetek tekintélyes részében igazolhatóan üzleti összeköttetésekkel párosultak: üzlettársi viszonyt erősített meg egy házasság, vagy egy cég Buda irányában terjeszkedve cégtagját költöztette ide. A nürnbergi — bécsi — budai —« bányavárosi — lengyelországi útvonalon a frankföldi városoknak a színesfém monopólium megszerzésére irányuló törekvése ismerhető meg, ami az ilyen üzleti összeköttetésű családoknak a kamaraispánság megszerzésére törekvésében is megmutatkozott. 345 Emellett a posztókereskedelem volt ezeknek a külföldi érdekeltségű budai patríciuscsaládoknak másik jelentős üzletága. A bányavárosok szempontjából a külföldi üzletembereknek magukon ezeken a városokon kívül Buda látszott a legalkalmasabb működési területnek, hiszen a magyar király kincstára, ill. a tisztviselőinek jóindulata nélkül nehéz lett volna zavartalan üzleti forgalmat lebonyolítani. A fővárosi polgárok viszont a kamaraispáni tisztség betöltésére már szinte hagyományosan gyakorolt 346 befolyásukon kívül épp Buda főváros jellege miatt , mindig szoros kapcsolatot tartottak a kincstári szervekkel. A posztókereskedelem vonatkozásában a helyzet nem volt egészen azonos. Itt Pozsony földrajzi helyzete, 1402-ben nyert árumegállító joga révén hosszabb ideig versenytársa volt a főváros1932, 242—245. stb. — Különösen az üzleti kapcsolatokra vonatkozó adatokat lehetne szaporítani, családi kapcsolatokra még egy adat: 1434-ben Fichperger Hans budai polgár felesége egy bécsi szűcs testvére, QuGStWien, 11/2. k. 2489. sz. 340 pj 1404-ben egy budai festő özvegye rokona egy heiligenstadtinak, ZsO. II/l. k. 3243. sz. 341 Bambergi (de babenberga) Melmeister Henrik sírköve: Radocsay, 1971, 478. o. 63. sz. („honorabilis" címe alapján pap lehetett). — Konrád tanácstag 1427-ben, Dl. 11944. — Vö. v. Stromer, 1971 (Frankische) 360, tévesen Henriket polgármesternek nevezve. — Ha a budai Melmeisterek — ahogy v. Stromer írja — valóban a bambergi Melber családból valók, akkor nürnbergi patríciuscsaládokkal házasodtak össze. Vö., 1970, 353. o. 57. j. 342 Uő., 1971, (Frankische) 360—361. — Uo. adatok egyéb frank- és svábföldi kereskedőkre is: 355—365. — Nyilván az ottani polgárok magyarországi kereskedelmi kapcsolataira utal, hogy gazdag Schwábisch-Hall-i polgárok közül több Budán halt meg. így Péter von Stetten, aki 1405— 1410 közt városbíró volt Hallban; vagy Jörg Spiess, aki 1486. szeptember 17-én halt meg Budán. Wunder, 1956, 615 és 603, uo. vagyonukra vonatkozó adatok is az adójegyzékek alapján. 343 A kölni v. d. Bach—v. Seckten cég tagja, v. Stromer, 1971 (Frankische), 360. o. 18. j. — 1409-ben Bécsben mint „Jacob vom Pach, burger zu Köln am Rein" fordul elő, QuGStWien, III/2. k. 2573. sz. — Igaz, nyilván egy adósságügy miatt, 1414-ben a kölni tanács úgy nyilatkozik, hogy nincs a városnak Pachhoz köze, Kölni városi lt. Briefbuch 5, fol. 74 v. (Az oklevél fotókópiáját v. Stromer nürnbergi professzornak köszönöm.)— 1420-ban már mint budai polgár vesz házat zálogba Pozsonyban, Kováts, 1914. 31. o. 63. sz. — Pach pozsonyi, korábbi (1415) kapcsolatai; uo. 28. o. 42, 47. sz. — Mint budai polgár Sopronban: Házi, 1/2. k. 226, 243—244. — Budai tanácstag 1429/30-ban, Dl. 12126. — Egyéb kölni kapcsolatokra ld. pl. Lederer, 1932, 89. o. 30. j.: 1404-ben Gerhart von Tyl budai polgár Possel és Haymbach kölni polgárok adósa. 344 Ez Konrád patikárus volt, 1419, Dl. 10817, 34367. 345 Ezt különösen v. Stromer hangsúlyozta, 1970, 90—154. — Itt említjük meg, hogy könyve ezen fejezetét v. Stromer már korábban önállóan is kiadta: Nürnbergéi Unternehmer im Karpatenraum. Ein oberdeutsches Buntmetall-Oligopol 1396—1412, Kwartalnik-Historii Kultury Materialnej, 16 (1968) 641—662, azonban — tekintettel a valamivel módosult könyvére — ezt nem, csak a könyvet idézzük. 348 Ezt már a XIII. századi Walter kamaraispántól nyomon tudtuk követni.
