Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.

A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében 235 Miklós Tilmann ispán valamely rokonát, talán nővérét vette feleségül, és így Jakab mester anyja révén már németnek számított. Űgy látszik előszeretettel foglalkozott pénzüzletekkel, birtokot vett zálogba, nagy összeget kölcsönzött Debreceni Dózsa nádor családjának.

194 Ugyanilyen, pénzüzletekkel foglalkozó polgár volt a fent már említett Egri János, budai magyar esküdt, valószínűleg Egri Miklós testvére. Miklósnak a tanácsból történt kiválása és Jakab bekerülése előtt ugyanis ő képviselte az Egri családot a tanácsban. János ispán a pápai tizedekkel kapcsolatos üzletekre fektette a súlyt, az adatok 1319-től 1340-ig mutatják ezt.

195 Unokaöccsére (?) Jakabra bízta a várospolitikát, hiszen 1322 után már nem mutatható ki tanácstagnak. Jakab mester fia, (II) Egri János, nyilván ő utána kapta keresztnevét. Ez a János örökölte családja nagy tekintélyét. 1346-ban István kalocsai érsek (különben főkancellár) mint komájának (compater) járt ki bűnbocsánatot a pápánál Egri Jakab fia János budai lakosnak.

196 II. János ettől kezdve apjával felváltva és csak alig valamivel hátrább (3., ill. 4. hely) képviselte családját a tanácsban, kimutathatóan 1354/55-ig.

197 A XIV—

XV. század fordulóján még egy Egrit tudunk kimutatni a tanácsban,, Miklóst, aki az 1395/96-os és 1401/02-es évben volt esküdt. Keresztneve alapján lehetséges, hogy

( (I.) Egri Miklós leszármazottja, és így ennek az Egri családnak tagja volt. Háza a Szt. Miklós kolostor közelében állott.

198 h) A Mikófiak. Az Egri családdal kapcsolatban már említettük a három Mikófit, azt a magyar tanácstagi családot, amely egyike volt a korszak legtöbb esküdti széket betöltő családjának. A jelek szerint három testvérrel van dolgunk, akik egyrészt egymást felváltva ültek a tanácsban, másrészt pedig a magyar polgárság vezetőinek számítottak. Az ugyanis nem lehet véletlen, hogy magyar személyek végrendeleteinél vagy egyéb, nem is budai, de valamilyen ügyben Budán megforduló magyar személyek ügyeinél korszakunkban legalább egy Mikófit mindig találunk. A város körüli magyar nemességgel társadalmilag egy szinten állottak: 1333-ban ugyanis Mikó fia Miklós budai polgár a Pilis megyei ítélőszék bírótársa, ugyanakkor, amikor az öccse, Péter vagy Pető képviseli mára családot a tanácsban.

199 i) A budai patríciátus képe a XIV. sz. első felében. Megvizsgálva azoknak a családoknak leszármazását, rokoni kapcsolatait, vagyoni viszonyait és társadalmi helyzetét, melyekből a legtöbb és leghosszabb ideig tanácstagságot betöltő személyeket lehet kimutatni, eléggé egyöntetű kép tárul elénk. A tanácstagi helyek többségét egy elég szűk réteg tölti be, olyan személyeket választanak legtöbbször, szinte élethossziglan esküdtekké, akik a rektori családokkal és egymással is szoros rokonságban állanak. Olykor apa és fiú, testvér és testvér, após és vő együtt ül a tanácsban. Míg vannak esküdtek, akik nem adják ki a kezükből a város vezetőségéhez való tartozás gyeplőjét, addig más esetben, főleg, ahol a családban több felnőtt férfi található, mintegy a család tölti be a tanácstagi helyet, azaz ugyanazon családnak más és más tagja. Az így kialakult kép a valóságban bizonyára még az eddig ismertetett adatokból levontnál is élesebb, hiszen azoknak a tanácstagoknak egy része, akiknek csak keresztnevét ismerjük, vagy akiknek rokonsága ismeretlen,, valószínűleg szintén ebbe az atyafiságba sorolható. 194 Ld. fenn, 192. j. — Dl. 95610. — Telepítési vállalkozásáról tudunk 1345-ben, AO. IV. k. 510* 195 MonVatic. 1/1. k. 25, 419. — Lederer, 1932, 163. 196 MonVesp. II. k. 118. 187 Ld. a 118!*j.-ben id. tanácslistákat. 198 ZsO. I. k. 4266, 4701, H/1, k. 1219. sz. (Ld. erre fenn, 180. j.) 199 Mikó fia Miklós 1314-ben tanú a Magdolna templom (a magyarok plébániája) plébánosa által felvett végrendeletnél, MonStrig. II. k. 693—694. — Tanácstag 1318/19, 1321/22 és 1322/23. (Ld. fenn, 118. és 189. j.) — 1333-ban Pilis megyei bírótárs, AO. III. k. 27—29. — Lukács házát 1321-ben említik, AO. I. k. 638—640. — Esküdt 1345-ben, ld. fenn, 118. j. a tanácslistát. — Péter vagy másként Pető 1329—30-tól 1342/43-ig valamennyi tanácslistán szerepel, ld. fenn, 118. j. a tanácslistákat. 3*li.